Program március első hétvégéjére: huszonnégy film a Toldiban

Huszonnégy alkotás, köztük tizenhat premierfilm lesz látható az ELTE Társadalomtudományi Karának Ha érteni akarod a...

  • Eduline
Fazekas István
Huszonnégy alkotás, köztük tizenhat premierfilm lesz látható az ELTE Társadalomtudományi Karának Ha érteni akarod a világot... című nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválján, amelyet március 2. és 4. között tartanak a budapesti Toldi Moziban.

A fesztivált péntek este, március 2-án az Oscar-díjra is jelölt Waste Land című brazil-brit film nyitja, amely Vik Muniz, az Egyesült Államokban élő brazil művész egyedülálló projektjét követte három éven át. A film révén a nézők megtudhatják, hogyan formálta át a művész munkája a világ legnagyobb szeméttelepén, Rio de Janeiróban élők életét.

A szombaton vetítendő filmek olyan témákat vesznek elő, mint a férfiakat érintő, úgynevezett "kapuzárási pánik". A Men Who Swim például olyan svéd férfiakról ad humoros közelképet, akik az öregedésnek hadat üzenve szinkronúszó csapatot alakítanak. A Gunnar Goes Comfortable című, szuper 8-as kamerával forgatott norvég dokumentumfilm pedig arról szól, hogy a rendező besokall felpörgetett és kiüresedett életétől, és elhatározza, valódi önmagát keresve Indiába utazik.

Vasárnap a fogyasztói társadalmakban élők felelősségével foglalkozik a fesztivál, a Blood in the Mobile című dán film például utánajár, hogyan szponzorálja minden egyes mobiltelefon-vásárló a kongói polgárháborút. A Sundance-díjas If a Tree Falls című film az ökoterrorizmus erkölcsi dilemmáiról beszél, a Last Train Home pedig a kínai gazdasági növekedésnek a hagyományos társadalomra gyakorolt hatását mutatja be.

A Toldi kistermében hat friss magyar alkotás mutatkozik be: többek között Lakos Nóra Magyar Bajusz és Somogyvári Gergely Riksa láz című filmjét is itt láthatja először a nagyközönség. A filmvetítéseket panelbeszélgetések, a hazai alkotások esetében rendezői bemutatkozók, esténként pedig zenés programok kísérik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.