Pesszimisták a szülők, ha gyerekeik elhelyezkedési esélyeiről van szó – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatás eredményeiből. A reprezentatív felmérést továbbtanulás előtt álló (középiskolás vagy alapképzésben részt vevő) diákot nevelő szülők körében végezték.
A Jobline Pályaorientáció Kutatás elsőként arra kereste a választ, hogy milyen képzési területek népszerűek és azok mennyire vannak összhangban a tényleges munkaerő-piaci igényekkel. Az eredményekből kiderül, hogy a legtöbben műszaki (17%) és gazdaságtudományi-kereskedelmi (16%) területeken tervezik a továbbtanulást. Jelentősen lemaradva következnek utánuk a bölcsészettudományi (9%) és természettudományi (8%) képzések.
A tényleges igényekkel összehasonlítva jól látszik, hogy a két legnépszerűbb területet reálisan értékelik a családok, hiszen a Jobline statisztikái alapján az álláshirdetések több mint 44 százaléka műszaki és gazdasági-kereskedelmi végzettséggel keres munkaerőt. Szintén reálisan látják a családok a nyelvtudás kiemelkedő szerepét: az álláskínálók 87 százaléka jelöl meg ezzel kapcsolatos elvárást, és a szülők is elsőként említették a nyelvtudást az elhelyezkedést segítő szempontok között. Más a helyzet viszont az informatikával: „Miközben az álláshirdetések 18 százaléka IT szakembert keres, a kutatás eredményei alapján a fiataloknak mindössze 5 százaléka tervezi a továbbtanulást ezen a területen” – mondta el Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.
A munkaerő-piaci esélyekkel kapcsolatban meglehetősen pesszimisták a szülők: 67 százalékuk szerint gyermekük nehezen vagy nagyon nehezen talál majd állást Magyarországon. Az elhelyezkedést befolyásoló tényezők között a nyelvtudást említették a legtöbben, de a jó kapcsolatokat is fontosnak ítélik, másodikként említve ezt a szempontot. A megkérdezettek mai árakon számolva a diplomával elhelyezkedő gyerek várható fizetését nettó 142 ezer forintra teszik, 49 ezerrel magasabbra, mint a középiskolai végzettséggel munkába állókét.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
