Pesszimisták a szülők: kétharmaduk szerint nehezen találnak állást a pályakezdők

Pesszimisták a szülők, ha gyerekeik elhelyezkedési esélyeiről van szó – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatás eredményeiből. A reprezentatív felmérést továbbtanulás előtt álló (középiskolás vagy alapképzésben részt vevő) diákot nevelő szülők körében végezték.

  • Eduline
Mennyit keresnek a friss diplomások? Pesszimisták a szülők
Túry Gergely

A Jobline Pályaorientáció Kutatás elsőként arra kereste a választ, hogy milyen képzési területek népszerűek és azok mennyire vannak összhangban a tényleges munkaerő-piaci igényekkel. Az eredményekből kiderül, hogy a legtöbben műszaki (17%) és gazdaságtudományi-kereskedelmi (16%) területeken tervezik a továbbtanulást. Jelentősen lemaradva következnek utánuk a bölcsészettudományi (9%) és természettudományi (8%) képzések.

A tényleges igényekkel összehasonlítva jól látszik, hogy a két legnépszerűbb területet reálisan értékelik a családok, hiszen a Jobline statisztikái alapján az álláshirdetések több mint 44 százaléka műszaki és gazdasági-kereskedelmi végzettséggel keres munkaerőt. Szintén reálisan látják a családok a nyelvtudás kiemelkedő szerepét: az álláskínálók 87 százaléka jelöl meg ezzel kapcsolatos elvárást, és a szülők is elsőként említették a nyelvtudást az elhelyezkedést segítő szempontok között. Más a helyzet viszont az informatikával: „Miközben az álláshirdetések 18 százaléka IT szakembert keres, a kutatás eredményei alapján a fiataloknak mindössze 5 százaléka tervezi a továbbtanulást ezen a területen” – mondta el Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.

A munkaerő-piaci esélyekkel kapcsolatban meglehetősen pesszimisták a szülők: 67 százalékuk szerint gyermekük nehezen vagy nagyon nehezen talál majd állást Magyarországon. Az elhelyezkedést befolyásoló tényezők között a nyelvtudást említették a legtöbben, de a jó kapcsolatokat is fontosnak ítélik, másodikként említve ezt a szempontot. A megkérdezettek mai árakon számolva a diplomával elhelyezkedő gyerek várható fizetését nettó 142 ezer forintra teszik, 49 ezerrel magasabbra, mint a középiskolai végzettséggel munkába állókét.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.