Összefogott az ELTE és az MTA, új kutatóintézetet hoznak létre

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésében új stratégiai kutatóműhelyt hoz létre, hogy megértsék a talajminőség változásainak hátterét és új javító megoldásokat dolgozzanak ki.

  • eduline/mti
Túry Gergely

A mezőgazdasági termelés sajátos velejárója a talajminőség romlása, noha a legfontosabb feltételesen megújuló természeti erőforrás a talaj - írja az ELTE és az MTA közös közleménye. A talajminőség romlásával a talajfunkciók csökkennek, ami akár visszafordíthatatlan változásokhoz vezethet.

A kutatások célja, hogy felderítsék a mezőgazdasági célokból lényeges talaj-ökoszisztéma szolgáltatások biológiai alapját, a talajminőség fenntartása szempontjából kedvező és az ideális talajbióta-közösségszerkezetet (baktériumok, gombák, mikro- és mezofauna) megtartó termesztési módokat határozzanak meg, illetve javaslatot tegyenek a mikrobiális funkciókat pótló, kiegészítő talajoltó készítmények összetételére, alkalmazásuk optimálására.

A ma nagyrészt feltáratlan talaj(mikro)bióta-diverzitás biztosítja a fenntartható talajfunkciók érvényesülését. Ennek érdekében a talajbiom diverzitása és a talajfunkciók közötti összefüggéseket ellenőrzött növénytermesztési tartamkísérleti rendszerekben és bolygatatlan talajokon vizsgálják.

Az egyetem és az akadémia ebből a célból Európában egyedülálló talajbiomerőforráskutató-műhely talajmetagenomikai kutatások segítségével környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokat dolgoz ki. A Kiválósági Központ 100 százalékos támogatási intenzitással, 537,5 millió forint Európai Uniós támogatásból valósul meg.

A nemzetközi hírű kutatóközpontok munkatársaiból öt új munkahely létrehozásával az ELTE martonvásári telephelyén, az MTA ATK együttműködésével kialakítandó Kiválósági Központban az ELTE és az ATK 2-2 intézete mintegy 20 kutatóval vesz részt. A beruházók külföldi kapcsolataik kiterjesztésével Kelet-Közép-Európai Fenntartható Talajerőforrás-gazdálkodási Tudásközpontot is ki szeretnének alakítani - áll a közleményben.

Komoly állatvédelmi programba kezd az állatorvosi egyetem

Stratégiai megállapodást kötött az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság (MÁÁT) szombaton Budapesten egy szakmai konferencián - közölte a MÁÁT az MTI-vel. A tájékoztatás szerint így az állatvédelem eddig példa nélkül álló tudásbázisa jön létre Magyarországon, mivel a két szervezet a jövőben összehangoltan végzi állatvédelmi, állatjólléti oktatási és kutatási tevékenységét.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.