Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésében új stratégiai kutatóműhelyt hoz létre, hogy megértsék a talajminőség változásainak hátterét és új javító megoldásokat dolgozzanak ki.
A mezőgazdasági termelés sajátos velejárója a talajminőség romlása, noha a legfontosabb feltételesen megújuló természeti erőforrás a talaj - írja az ELTE és az MTA közös közleménye. A talajminőség romlásával a talajfunkciók csökkennek, ami akár visszafordíthatatlan változásokhoz vezethet.
A kutatások célja, hogy felderítsék a mezőgazdasági célokból lényeges talaj-ökoszisztéma szolgáltatások biológiai alapját, a talajminőség fenntartása szempontjából kedvező és az ideális talajbióta-közösségszerkezetet (baktériumok, gombák, mikro- és mezofauna) megtartó termesztési módokat határozzanak meg, illetve javaslatot tegyenek a mikrobiális funkciókat pótló, kiegészítő talajoltó készítmények összetételére, alkalmazásuk optimálására.
A ma nagyrészt feltáratlan talaj(mikro)bióta-diverzitás biztosítja a fenntartható talajfunkciók érvényesülését. Ennek érdekében a talajbiom diverzitása és a talajfunkciók közötti összefüggéseket ellenőrzött növénytermesztési tartamkísérleti rendszerekben és bolygatatlan talajokon vizsgálják.
Az egyetem és az akadémia ebből a célból Európában egyedülálló talajbiomerőforráskutató-műhely talajmetagenomikai kutatások segítségével környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokat dolgoz ki. A Kiválósági Központ 100 százalékos támogatási intenzitással, 537,5 millió forint Európai Uniós támogatásból valósul meg.
A nemzetközi hírű kutatóközpontok munkatársaiból öt új munkahely létrehozásával az ELTE martonvásári telephelyén, az MTA ATK együttműködésével kialakítandó Kiválósági Központban az ELTE és az ATK 2-2 intézete mintegy 20 kutatóval vesz részt. A beruházók külföldi kapcsolataik kiterjesztésével Kelet-Közép-Európai Fenntartható Talajerőforrás-gazdálkodási Tudásközpontot is ki szeretnének alakítani - áll a közleményben.
Komoly állatvédelmi programba kezd az állatorvosi egyetem
Stratégiai megállapodást kötött az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság (MÁÁT) szombaton Budapesten egy szakmai konferencián - közölte a MÁÁT az MTI-vel. A tájékoztatás szerint így az állatvédelem eddig példa nélkül álló tudásbázisa jön létre Magyarországon, mivel a két szervezet a jövőben összehangoltan végzi állatvédelmi, állatjólléti oktatási és kutatási tevékenységét.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
