Összefogott az ELTE és az MTA, új kutatóintézetet hoznak létre

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésében új stratégiai kutatóműhelyt hoz létre, hogy megértsék a talajminőség változásainak hátterét és új javító megoldásokat dolgozzanak ki.

  • eduline/mti
Túry Gergely

A mezőgazdasági termelés sajátos velejárója a talajminőség romlása, noha a legfontosabb feltételesen megújuló természeti erőforrás a talaj - írja az ELTE és az MTA közös közleménye. A talajminőség romlásával a talajfunkciók csökkennek, ami akár visszafordíthatatlan változásokhoz vezethet.

A kutatások célja, hogy felderítsék a mezőgazdasági célokból lényeges talaj-ökoszisztéma szolgáltatások biológiai alapját, a talajminőség fenntartása szempontjából kedvező és az ideális talajbióta-közösségszerkezetet (baktériumok, gombák, mikro- és mezofauna) megtartó termesztési módokat határozzanak meg, illetve javaslatot tegyenek a mikrobiális funkciókat pótló, kiegészítő talajoltó készítmények összetételére, alkalmazásuk optimálására.

A ma nagyrészt feltáratlan talaj(mikro)bióta-diverzitás biztosítja a fenntartható talajfunkciók érvényesülését. Ennek érdekében a talajbiom diverzitása és a talajfunkciók közötti összefüggéseket ellenőrzött növénytermesztési tartamkísérleti rendszerekben és bolygatatlan talajokon vizsgálják.

Az egyetem és az akadémia ebből a célból Európában egyedülálló talajbiomerőforráskutató-műhely talajmetagenomikai kutatások segítségével környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokat dolgoz ki. A Kiválósági Központ 100 százalékos támogatási intenzitással, 537,5 millió forint Európai Uniós támogatásból valósul meg.

A nemzetközi hírű kutatóközpontok munkatársaiból öt új munkahely létrehozásával az ELTE martonvásári telephelyén, az MTA ATK együttműködésével kialakítandó Kiválósági Központban az ELTE és az ATK 2-2 intézete mintegy 20 kutatóval vesz részt. A beruházók külföldi kapcsolataik kiterjesztésével Kelet-Közép-Európai Fenntartható Talajerőforrás-gazdálkodási Tudásközpontot is ki szeretnének alakítani - áll a közleményben.

Komoly állatvédelmi programba kezd az állatorvosi egyetem

Stratégiai megállapodást kötött az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság (MÁÁT) szombaton Budapesten egy szakmai konferencián - közölte a MÁÁT az MTI-vel. A tájékoztatás szerint így az állatvédelem eddig példa nélkül álló tudásbázisa jön létre Magyarországon, mivel a két szervezet a jövőben összehangoltan végzi állatvédelmi, állatjólléti oktatási és kutatási tevékenységét.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.