Megfizethető Braille-nyomtatók gyártására hozott létre céget egy 13 éves kaliforniai kisfiú, aki tavaly egy iskolai tudományos kiállításon mutatta be a látássérülteket segítő szerkezet legóból készült prototípusát.
A nyolcadik osztályos Shubham Banerjee azután rukkolt elő Braigo elnevezésű gépével, miután az interneten keresgélve szembesült vele, hogy egy Braille-nyomtató ára nagyjából kétezer dollárnál (550 ezer forint) kezdődik, ami túlságosan drága a vakok többsége számára, különösen a fejlődő országokban.
A kisfiú célja, hogy Braigo Labs nevű start-up-ja olyan asztali nyomtatókat gyártson, amelyek ára nagyjából 350 dollár (96 ezer forint) körül mozog és a manapság használatos, akár kilenc kilót meghaladó modelleknél is jóval könnyebbek. A látássérültek számítógépről, vagy egyéb elektronikus szerkezetről nyomtathatnak vele egyebek közt leveleket, bevásárlólistákat és rövidebb olvasnivalókat.
"A végső célom valószínűleg az lesz, hogy a vakok többsége az én Braille-nyomtatómat használja" - mondta a Santa Clarában élő kisfiú. Miután a Braigo - a gép neve a Braille és a legó szavak összeolvasztásából ered - számos díjat nyert és a vakok közössége is örömmel üdvözölte, Shubham tavaly nyáron indította el cégét abból a 35 ezer dollárból, amit apjától kapott.
Az Intel Corp vezetőit lenyűgözte Shubham nyomtatója és tavaly novemberben egy meg nem határozott összeget fektettek a kisfiú start-up-jába. A cég szerint Shubham a legfiatalabb vállalkozó, aki tőkebefektetést kapott. A Braigo Labs falain belül profi mérnökök és tanácsadók fognak segíteni a kisfiú tervei alapján készülő nyomtatók megtervezésében és megépítésében. Egyébként a fiú apja is az Intelnél dolgozik mérnökként.
Az új vállalkozás szeretné már idén nyáron elküldeni a prototípust tesztelésre a vakok szervezeteihez és terveik szerint év végén piacra dobják az első modellt. Mivel Shubham túlságosan fiatal ahhoz, hogy saját cége vezérigazgatója legyen, ezért ezt a posztot az édesanyja tölti be.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
