Különleges találmánnyal rukkolt elő egy 13 éves általános iskolás

Megfizethető Braille-nyomtatók gyártására hozott létre céget egy 13 éves kaliforniai kisfiú, aki tavaly egy iskolai tudományos kiállításon mutatta be a látássérülteket segítő szerkezet legóból készült prototípusát.

  • MTI
MTI Fotó: Beliczay László

A nyolcadik osztályos Shubham Banerjee azután rukkolt elő Braigo elnevezésű gépével, miután az interneten keresgélve szembesült vele, hogy egy Braille-nyomtató ára nagyjából kétezer dollárnál (550 ezer forint) kezdődik, ami túlságosan drága a vakok többsége számára, különösen a fejlődő országokban.

A kisfiú célja, hogy Braigo Labs nevű start-up-ja olyan asztali nyomtatókat gyártson, amelyek ára nagyjából 350 dollár (96 ezer forint) körül mozog és a manapság használatos, akár kilenc kilót meghaladó modelleknél is jóval könnyebbek. A látássérültek számítógépről, vagy egyéb elektronikus szerkezetről nyomtathatnak vele egyebek közt leveleket, bevásárlólistákat és rövidebb olvasnivalókat.

"A végső célom valószínűleg az lesz, hogy a vakok többsége az én Braille-nyomtatómat használja" - mondta a Santa Clarában élő kisfiú. Miután a Braigo - a gép neve a Braille és a legó szavak összeolvasztásából ered - számos díjat nyert és a vakok közössége is örömmel üdvözölte, Shubham tavaly nyáron indította el cégét abból a 35 ezer dollárból, amit apjától kapott.

Az Intel Corp vezetőit lenyűgözte Shubham nyomtatója és tavaly novemberben egy meg nem határozott összeget fektettek a kisfiú start-up-jába. A cég szerint Shubham a legfiatalabb vállalkozó, aki tőkebefektetést kapott. A Braigo Labs falain belül profi mérnökök és tanácsadók fognak segíteni a kisfiú tervei alapján készülő nyomtatók megtervezésében és megépítésében. Egyébként a fiú apja is az Intelnél dolgozik mérnökként.

Az új vállalkozás szeretné már idén nyáron elküldeni a prototípust tesztelésre a vakok szervezeteihez és terveik szerint év végén piacra dobják az első modellt. Mivel Shubham túlságosan fiatal ahhoz, hogy saját cége vezérigazgatója legyen, ezért ezt a posztot az édesanyja tölti be.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.