Megfizethető Braille-nyomtatók gyártására hozott létre céget egy 13 éves kaliforniai kisfiú, aki tavaly egy iskolai tudományos kiállításon mutatta be a látássérülteket segítő szerkezet legóból készült prototípusát.
A nyolcadik osztályos Shubham Banerjee azután rukkolt elő Braigo elnevezésű gépével, miután az interneten keresgélve szembesült vele, hogy egy Braille-nyomtató ára nagyjából kétezer dollárnál (550 ezer forint) kezdődik, ami túlságosan drága a vakok többsége számára, különösen a fejlődő országokban.
A kisfiú célja, hogy Braigo Labs nevű start-up-ja olyan asztali nyomtatókat gyártson, amelyek ára nagyjából 350 dollár (96 ezer forint) körül mozog és a manapság használatos, akár kilenc kilót meghaladó modelleknél is jóval könnyebbek. A látássérültek számítógépről, vagy egyéb elektronikus szerkezetről nyomtathatnak vele egyebek közt leveleket, bevásárlólistákat és rövidebb olvasnivalókat.
"A végső célom valószínűleg az lesz, hogy a vakok többsége az én Braille-nyomtatómat használja" - mondta a Santa Clarában élő kisfiú. Miután a Braigo - a gép neve a Braille és a legó szavak összeolvasztásából ered - számos díjat nyert és a vakok közössége is örömmel üdvözölte, Shubham tavaly nyáron indította el cégét abból a 35 ezer dollárból, amit apjától kapott.
Az Intel Corp vezetőit lenyűgözte Shubham nyomtatója és tavaly novemberben egy meg nem határozott összeget fektettek a kisfiú start-up-jába. A cég szerint Shubham a legfiatalabb vállalkozó, aki tőkebefektetést kapott. A Braigo Labs falain belül profi mérnökök és tanácsadók fognak segíteni a kisfiú tervei alapján készülő nyomtatók megtervezésében és megépítésében. Egyébként a fiú apja is az Intelnél dolgozik mérnökként.
Az új vállalkozás szeretné már idén nyáron elküldeni a prototípust tesztelésre a vakok szervezeteihez és terveik szerint év végén piacra dobják az első modellt. Mivel Shubham túlságosan fiatal ahhoz, hogy saját cége vezérigazgatója legyen, ezért ezt a posztot az édesanyja tölti be.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
