Aki egyszer már megbukott az autóvezetői vizsgán, jó eséllyel újra meg fog bukni - ez látszik a brit statisztikákból.
Aki egyszer már megbukott az autóvezetői vizsgán, jó eséllyel újra meg fog bukni - ez látszik a brit statisztikákból. Ráadásul minél többször vall valaki kudarcot, annál kevésbé valószínű, hogy sikeresen vívja meg a következő "harcot".
Az idén csaknem 300 brit gyürkőzött neki tizedszer az autóvezetési vizsgának. Az eredmény: több mint 200 megint megbukott, csak 88 szerezte meg a jogosítványt. 67-en voltak, akik épp tucatszorra rugaszkodtak neki a megmérettetésnek. Közülük mindössze 11-en vannak, akiknek sikerült, azaz még tucatnyian sem, hatból mindössze egynek nem kell folytatnia, vagy végképp feladni a próbálkozást.
A statisztikák szerint az első három nekirugaszkodásnál a vizsgázók 46-47 százaléknak sikerül a dolog, utána szépen romlik a hányad. A negyedszerre próbálkozók közül 44 százaléknak sikerül a vizsga, az ötödszörre menők 41 százaléka örvendezhet. A "hatodikosoknak" már csak a harmada nem bukik - újból.
Érdekes, hogy a tizennegyedszerre is nekivágók fele átment az idén átment a vizsgán, a 15. alkalommal nekiveselkedők közül viszont egy se. Az adatok alapján a férfiak előbb levizsgáznak - sikeresen -, mint a nők: minden második férfi elsőre átmegy. A nőknek a 43 százaléka produkálja ugyanezt.
A brit bukáskirálynő - az elméleti részből - egy 26 éves nő, aki 90-szer vallott kudarcot - eddig. A gyakorlat "antikirálya" ugyanakkor egy férfi, ő 36-szoros "vesztes" - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
