Ilyen az új OKJ: drágábbak és hosszabbak lesznek a tanfolyamok

Felére csökkenhet az OKJ-s tanfolyamokra jelentkezők száma szeptembertől – erre számítanak az eduline által megkérdezett felnőttképzési szakértők. Az új képzési jegyzék miatt drágábbak és hosszabbak lesznek a tanfolyamok, ezért érdemes még most elkezdeni az iskolarendszeren kívüli képzéseket.

  • Ivanyos Judit
Hosszabbak és drágábbak lesznek az OKJ-s tanfolyamok
euroskills

Nehéz hónapok várnak a felnőttképzéssel foglalkozó cégekre: kilenc hónapos csúszással, idén szeptemberben indul el az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), az új szabályok azonban egy-két ponton még mindig homályosak. Az azonban már most biztos, hogy az új OKJ miatt akár felére is csökkenhet a jelentkezők száma szeptembertől – a tanfolyamok ugyanis hosszabbak és drágábbak lesznek.

Eddig az iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában induló képzéseken nem állapítottak meg minimális óraszámot, az új OKJ azonban változtat ezen: a tanfolyamok óraszámának el kell érnie az iskolarendszerű képzések óraszámának negyven-hatvan százalékát, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „csak így lehet kiszűrni annak a lehetőségét, hogy gyorstalpaló tanfolyamokon, szakmailag vállalhatatlanul alacsony időtartamú képzéseken jussanak az emberek bizonyítványhoz”.

Nem készültek el időben a vizsgakövetelmények
A Nemzetgazdasági Minisztérium eredetileg 2013 januárjában vezette volna be az új OKJ-t, de nem készültek el időben a szakmai és vizsgakövetelmények, amelyek alapján a képzőcentrumok újraírhatnák képzési programjaikat. A képzés és a vizsgáztatás követelményrendszere még most sem teljes – mondta Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.

Az óraszámmal párhuzamosan a tanfolyami díjak is emelkednek majd. Pénzügyi és számviteli ügyintézői képesítést eddig például 200-300 óra alatt lehetett szerezni, szeptembertől ugyanehhez 960-1440 órán kell majd részt venni, így a jelenlegi 60-80 ezer forintos díj is duplájára, háromszorosára emelkedhet.

Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke szerint sem az oktatócentrumoknak, sem a hallgatóknak nem előnyös az óraszámok növelése. Szerinte nem érdemes az iskolarendszerű képzéshez igazítani a felnőtteknek szervezett tanfolyamokat, a szak- és szakközépiskolába járó tizenévesek tanulási tempója ugyanis jóval lassabb. Ráadásul a cégek eddig azért küldték alkalmazottaikat iskolarendszeren kívüli képzésekre, mert ezek gyakorlatorientáltak és rövidek voltak.

„Sokaknak nem lesz idejük a munka mellett ilyen magas óraszámú tanfolyamra járni, a vállalatok sem feltétlenül fogják vállani a drágább képzések és a hosszabb helyettesítések miatt megnövekedett költségeket” – tette hozzá.

Akciókkal csábítják a jelentkezőket a képzőcentrumok

A legtöbb képzőcentrum kihasználja, hogy most még a régi szabályok alapján indíthatnak tanfolyamokat: van olyan cég, amely jelentős kedvezményt ad a jelentkezőknek, máshol „egyet fizet, kettőt kap” akcióval csábították a tanulókat. „Szeptemberben húsz százalékkal többen jelentkeztek a képzéseinkre, mint korábban, elsősorban az akciók és a várható változások miatt. Januárban nem nőtt számottevően a hallgatók száma, de ez az időszak egyébként is csendesebb” – mondta az eduline-nak Ligetvári István, az OKTÁV Továbbképző Központ oktatási főmunkatársa. Húszszázalékos növekedésről számolt be a Ruander Oktatóközpont vezetője, Herczeg Rudolf is.

Az általunk megkérdezett szakértők egyébként arra számítanak, hogy az új szabályok az iskolarendszerű képzések – így a diákhiánnyal küzdő szakközép- és szakiskolák – és az egyetemek, főiskolák fizetős alapszakjai, valamint felsőoktatási szakképzései felé terelik majd a tanulókat.

A növekvő óraszámok és a képzések árának emelkedése a munkanélkülieknek szervezett tanfolyamokat is érinti – könnyen előfordulhat, hogy szeptembertől kevesebb álláskereső képzését fizeti majd az állam, bár Lakos István szerint lehetséges, hogy több EU-s forrás jut majd a munkanélküliek tovább- és átképzésére.

Ha van "előzetes tudás", rövidebb és olcsóbb a tanfolyam

Kiskapu persze így is maradt: ha a jelentkezők igazolni tudják munkatapasztalatukat vagy előzetes tudásukat, a képzőcentrumok csökkenthetik az óraszámot, így a költségeken is lehet faragni. A cégek számára létfontosságú a könnyítés, a továbbképzésekre ugyanis többségében olyan hallgatók jelentkeznek, akik eddig is az adott szakmában dolgoztak, de szükségük van a végzettséget igazoló bizonyítványra.

„Sok esetben nem lehet egy szinten kezelni a kurzusokon résztvevők tudásszintjét, így nagyon nehéz lesz összeegyeztetni, hogyan lehet csökkenteni az óraszámokat. Emellett nem lehet tudni egyelőre, ki fogja jóváhagyni az előzetes tudásszint felmérését” – mondta Ligetvári István az eduline-nak. Problémát jelent az is, hogy a hirdetésekben ilyen esetben is a normál óraszámot és tanfolyami díjat kell feltüntetni, ez pedig sokak kedvét elveheti a tanulástól.

Kevesebb tanfolyam közül lehet válogatni

A képzések száma is változik: az új képzési jegyzékben 1300 helyett 638 szakképesítés szerepel, és a szakmákon belüli elágazásokat is megszüntették – üzleti szakügyintéző, mérnökasszisztens végzettség például nem szerepel benne –, az alap-, rész és ráépülő szakképesítések aránya lényegesen azonban nem változott.

Azokat a szakképesítéseket is megszüntetik, amelyekre az elmúlt időszakban nem mutatkozott munkaerő-piaci kereslet, kikerült az új OKJ-ból például a társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadói képzés. Az egységes, országos, szeptembertől induló új képzési listát innen tölthetitek le.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.