A legfrissebb nyilvánosságra hozott statisztikai adatok alapján 2002 és 2016 közt több mint kétszeresére nőtt az egészségügyben dolgozók bére.
A 2002-ben megkeresett 71 352 forinthoz képest ma átlagosan 162 837 forintot visz haza az, aki egészségügyben dolgozik Magyarországon.
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke az M1 reggeli műsorában azt hangsúlyozta, hogy szükséges lenne a védőnőre is az egészségügyi bértábla hatályát.
Teljesen új képzést vezetnek be az orvosi egyetemeken, itt vannak a részletek
A szakápolók átalakított egyetemi mesterképzése már sokkal inkább klinikai gyakorlati jellegű - mondta Betlehem József miniszteri biztos. A népegészségügyi és egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése érdekében kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói ellátási modell fejlesztésének koordinációjáért felelős miniszteri biztos elmondása szerint a Magyarországon 2000-ben indult egyetemi szintű ápolóképzés célja korábban a majdani oktatók kinevelése volt.
Az alapellátásban dolgozó védőnők nem a szakellátásban dolgozók számára megállapított bértábla hatálya alá tartoznak - ismertette.
A védőnők bérét a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény szerinti bértáblával számolják, nem pedig az egészségügyi szakdolgozói bértábla alapján, ami 60 ezer forintos különbséget is jelenthet. A védőnői bérkiegészítés is "széthúzta" a védőnői társadalmat, mert az ellátottak alapján kaptak kiegészítést, ez azonban nem vette figyelembe a munkában eltöltött időt - jegyezte meg Csordás Ágnes.
Szeretnék "leküzdeni" a 60 ezer forintos különbséget a bérben, és szeretnék elérni azt is, hogy a munkában eltöltött időt figyelembe vegyék a bér megállapításánál.
Az egyesület elnöke azt is elmondta, hogy a védőnők 89 százaléka önkormányzatnál vagy önkormányzati intézménynél dolgozik, közalkalmazottként, és országosan körülbelül ezer körzetben kell helyettesítéssel ellátni a védőnői szolgálatot.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
