Fontos dátum 2017. december 31-e a magyar végrehajtók számára, ezután ugyanis nem dolgozhat Magyarországon olyan végrehajtó, aki nem végezte el a jogi egyetemet, vagy legalábbis nem kezdte meg felsőfokú tanulmányait - olvasható a Magyar Idők szerdai számában.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a lapnak elmondta: a 170 végrehajtóból álló hivatásrend négy részre osztható. Az egyik csoportot azok alkotják, akik korábban már megszerezték a jogi diplomát, számuk az év elején ötven körül mozgott.
A másik halmazba azok tartoznak, akiknek van valamilyen más felsőfokú, főiskolai végzettségük, ez az 55-60 végrehajtó már vagy megkezdte jogi tanulmányait, vagy idén juthat be az egyetemre. Körülbelül negyvenen nyugdíj előtt állnak, nekik nem kell beiratkozniuk, ugyanis a jogszabály szerint a diplomát 2022-ig kell megszerezni, és a szóban forgó személyek addigra elérik a nyugdíjkorhatárt, a végrehajtói megbízatás pedig a 65. év elérésekor megszűnik.
A fennmaradó 25-30 végrehajtónak viszont ez az esztendő jelenti az utolsó lehetőséget. Az érintetteknek emelt szintű érettségit vagy felsőoktatási szakmai felvételi vizsgát kell tenniük - mondta a kar elnöke.
Megjegyezte: ha valaki nem tudja igazolni, hogy december 31-ig elvégezte a jogi egyetemet, vagy legalább azt, hogy fennáll a hallgatói jogviszonya, annak megszűnik végrehajtói megbízatása. Az elnök arról is beszélt, hogy a végrehajtók száma rövidesen 230-ra emelkedik. Tizennégy státuszra éppen a közelmúltban lehetett pályázni, összesen 76-an adtak be jelentkezést - mondta Schadl György.
Ezek az ország legjobb jogi egyetemei - itt a 2017-es rangsor
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG jogi képzésterületi rangsorát. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2017, benne tíz képzésterület és több mint negyven szak rangsorával. A hallgatói kiválóság alapján összeállított jogi képzésterületi rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti, amely az összes alrangsorban megszerezte az első helyet.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
