Fontos dátum 2017. december 31-e a magyar végrehajtók számára, ezután ugyanis nem dolgozhat Magyarországon olyan végrehajtó, aki nem végezte el a jogi egyetemet, vagy legalábbis nem kezdte meg felsőfokú tanulmányait - olvasható a Magyar Idők szerdai számában.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a lapnak elmondta: a 170 végrehajtóból álló hivatásrend négy részre osztható. Az egyik csoportot azok alkotják, akik korábban már megszerezték a jogi diplomát, számuk az év elején ötven körül mozgott.
A másik halmazba azok tartoznak, akiknek van valamilyen más felsőfokú, főiskolai végzettségük, ez az 55-60 végrehajtó már vagy megkezdte jogi tanulmányait, vagy idén juthat be az egyetemre. Körülbelül negyvenen nyugdíj előtt állnak, nekik nem kell beiratkozniuk, ugyanis a jogszabály szerint a diplomát 2022-ig kell megszerezni, és a szóban forgó személyek addigra elérik a nyugdíjkorhatárt, a végrehajtói megbízatás pedig a 65. év elérésekor megszűnik.
A fennmaradó 25-30 végrehajtónak viszont ez az esztendő jelenti az utolsó lehetőséget. Az érintetteknek emelt szintű érettségit vagy felsőoktatási szakmai felvételi vizsgát kell tenniük - mondta a kar elnöke.
Megjegyezte: ha valaki nem tudja igazolni, hogy december 31-ig elvégezte a jogi egyetemet, vagy legalább azt, hogy fennáll a hallgatói jogviszonya, annak megszűnik végrehajtói megbízatása. Az elnök arról is beszélt, hogy a végrehajtók száma rövidesen 230-ra emelkedik. Tizennégy státuszra éppen a közelmúltban lehetett pályázni, összesen 76-an adtak be jelentkezést - mondta Schadl György.
Ezek az ország legjobb jogi egyetemei - itt a 2017-es rangsor
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG jogi képzésterületi rangsorát. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2017, benne tíz képzésterület és több mint negyven szak rangsorával. A hallgatói kiválóság alapján összeállított jogi képzésterületi rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti, amely az összes alrangsorban megszerezte az első helyet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
