Nem dolgozhat tovább, aki decemberig nem kezdi el az egyetemet: így jártak a végrehajtók

Fontos dátum 2017. december 31-e a magyar végrehajtók számára, ezután ugyanis nem dolgozhat Magyarországon olyan végrehajtó, aki nem végezte el a jogi egyetemet, vagy legalábbis nem kezdte meg felsőfokú tanulmányait - olvasható a Magyar Idők szerdai számában.

  • MTI

Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a lapnak elmondta: a 170 végrehajtóból álló hivatásrend négy részre osztható. Az egyik csoportot azok alkotják, akik korábban már megszerezték a jogi diplomát, számuk az év elején ötven körül mozgott.

A másik halmazba azok tartoznak, akiknek van valamilyen más felsőfokú, főiskolai végzettségük, ez az 55-60 végrehajtó már vagy megkezdte jogi tanulmányait, vagy idén juthat be az egyetemre. Körülbelül negyvenen nyugdíj előtt állnak, nekik nem kell beiratkozniuk, ugyanis a jogszabály szerint a diplomát 2022-ig kell megszerezni, és a szóban forgó személyek addigra elérik a nyugdíjkorhatárt, a végrehajtói megbízatás pedig a 65. év elérésekor megszűnik.

A fennmaradó 25-30 végrehajtónak viszont ez az esztendő jelenti az utolsó lehetőséget. Az érintetteknek emelt szintű érettségit vagy felsőoktatási szakmai felvételi vizsgát kell tenniük - mondta a kar elnöke.

Megjegyezte: ha valaki nem tudja igazolni, hogy december 31-ig elvégezte a jogi egyetemet, vagy legalább azt, hogy fennáll a hallgatói jogviszonya, annak megszűnik végrehajtói megbízatása. Az elnök arról is beszélt, hogy a végrehajtók száma rövidesen 230-ra emelkedik. Tizennégy státuszra éppen a közelmúltban lehetett pályázni, összesen 76-an adtak be jelentkezést - mondta Schadl György.

Ezek az ország legjobb jogi egyetemei - itt a 2017-es rangsor

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG jogi képzésterületi rangsorát. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2017, benne tíz képzésterület és több mint negyven szak rangsorával. A hallgatói kiválóság alapján összeállított jogi képzésterületi rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti, amely az összes alrangsorban megszerezte az első helyet.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.