Nem dolgozhat tovább, aki decemberig nem kezdi el az egyetemet: így jártak a végrehajtók

Fontos dátum 2017. december 31-e a magyar végrehajtók számára, ezután ugyanis nem dolgozhat Magyarországon olyan végrehajtó, aki nem végezte el a jogi egyetemet, vagy legalábbis nem kezdte meg felsőfokú tanulmányait - olvasható a Magyar Idők szerdai számában.

  • MTI

Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke a lapnak elmondta: a 170 végrehajtóból álló hivatásrend négy részre osztható. Az egyik csoportot azok alkotják, akik korábban már megszerezték a jogi diplomát, számuk az év elején ötven körül mozgott.

A másik halmazba azok tartoznak, akiknek van valamilyen más felsőfokú, főiskolai végzettségük, ez az 55-60 végrehajtó már vagy megkezdte jogi tanulmányait, vagy idén juthat be az egyetemre. Körülbelül negyvenen nyugdíj előtt állnak, nekik nem kell beiratkozniuk, ugyanis a jogszabály szerint a diplomát 2022-ig kell megszerezni, és a szóban forgó személyek addigra elérik a nyugdíjkorhatárt, a végrehajtói megbízatás pedig a 65. év elérésekor megszűnik.

A fennmaradó 25-30 végrehajtónak viszont ez az esztendő jelenti az utolsó lehetőséget. Az érintetteknek emelt szintű érettségit vagy felsőoktatási szakmai felvételi vizsgát kell tenniük - mondta a kar elnöke.

Megjegyezte: ha valaki nem tudja igazolni, hogy december 31-ig elvégezte a jogi egyetemet, vagy legalább azt, hogy fennáll a hallgatói jogviszonya, annak megszűnik végrehajtói megbízatása. Az elnök arról is beszélt, hogy a végrehajtók száma rövidesen 230-ra emelkedik. Tizennégy státuszra éppen a közelmúltban lehetett pályázni, összesen 76-an adtak be jelentkezést - mondta Schadl György.

Ezek az ország legjobb jogi egyetemei - itt a 2017-es rangsor

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG jogi képzésterületi rangsorát. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2017, benne tíz képzésterület és több mint negyven szak rangsorával. A hallgatói kiválóság alapján összeállított jogi képzésterületi rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti, amely az összes alrangsorban megszerezte az első helyet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.