Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Érezhetően nehezebb lett jogosítványt szerezni a rutin- és a forgalmi vizsga összevonását követően - írja a hir24.hu.

Pedig egy forgalmi vizsga sikerén nagyon sok minden múlik. Míg a KRESZ-vizsgánál a 4700, elsősegély vizsgánál pedig a 4900 forintos vizsgadíjat kell csupán újra kicsengetni bukás esetén, addig egy sikertelen forgalmi vizsga eredménye egy 11 ezer forintos forgalmi vizsgadíj az oktató óradíjával (2-3000 forint/45 perc) kiegészítve, valamint pótórák (szintén 5-6000 forint/alkalom) vétele, nehogy kiessen a vizsgázó a gyakorlatból.
Ez utóbbit az oktatók általában a megfelelő buzgalommal propagálják, olyan vizsgázót viszont még nem találtunk, aki nyugtát kapott volna a pótórákra befizetett összegről, de a levezetett alkalmakat mindenesetre adminisztrálják. Január óta ráadásul másfél-két hónapot is várni kell, amíg új vizsgaidőpontot kaphat a tanuló.
Összegezve, egy bukott vizsga után az újabb alkalom: 11 000 forint vizsgadíj, 5 pótóra (90 perc) esetén 20-30 ezer forint az oktatónak és 2-3000 forint óradíj a vizsgára. Ez összesen 33 000-44 000 forint pótvizsgánként. Ez 3-4 pótvizsga esetén közel 100-150 ezer forint, és itt még szó sem volt a pályaalkalmassági vizsgáról, amire az ötödik bukás után küldik el a sofőr-jelöltet, ez további 8310 forintba kerül. Miközben az autósiskolák 60-70 ezer forintos tanfolyamárakkal hirdetnek, érdemes ennek az összegnek legalább a duplájával számolni már alaphelyzetben is, hiszen ebben nincsenek benne a vizsgaárak, valamint az elsősegély tanfolyam díja sem.
A rutinvizsgáért már nem kell külön fizetni, azt a jogalkotók eltörölték, a manőverezési követelmények a forgalmi vizsga rendszerébe épültek be január elseje után. A forgalmi vizsga így tíz perccel hosszabb lett, ötven percig tart. Ez pedig növelheti a bukás esélyét, egyes szakemberek szerint ugyanis a legtöbb tanuló a vizsga harmincadik percében bukik meg pszichés terhelés miatt, az új rendszerben viszont majdnem dupla ennyi ideig kell még összpontosítania a vizsgázónak.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.