Érezhetően nehezebb lett jogosítványt szerezni a rutin- és a forgalmi vizsga összevonását követően - írja a hir24.hu.
Pedig egy forgalmi vizsga sikerén nagyon sok minden múlik. Míg a KRESZ-vizsgánál a 4700, elsősegély vizsgánál pedig a 4900 forintos vizsgadíjat kell csupán újra kicsengetni bukás esetén, addig egy sikertelen forgalmi vizsga eredménye egy 11 ezer forintos forgalmi vizsgadíj az oktató óradíjával (2-3000 forint/45 perc) kiegészítve, valamint pótórák (szintén 5-6000 forint/alkalom) vétele, nehogy kiessen a vizsgázó a gyakorlatból.
Ez utóbbit az oktatók általában a megfelelő buzgalommal propagálják, olyan vizsgázót viszont még nem találtunk, aki nyugtát kapott volna a pótórákra befizetett összegről, de a levezetett alkalmakat mindenesetre adminisztrálják. Január óta ráadásul másfél-két hónapot is várni kell, amíg új vizsgaidőpontot kaphat a tanuló.
Összegezve, egy bukott vizsga után az újabb alkalom: 11 000 forint vizsgadíj, 5 pótóra (90 perc) esetén 20-30 ezer forint az oktatónak és 2-3000 forint óradíj a vizsgára. Ez összesen 33 000-44 000 forint pótvizsgánként. Ez 3-4 pótvizsga esetén közel 100-150 ezer forint, és itt még szó sem volt a pályaalkalmassági vizsgáról, amire az ötödik bukás után küldik el a sofőr-jelöltet, ez további 8310 forintba kerül. Miközben az autósiskolák 60-70 ezer forintos tanfolyamárakkal hirdetnek, érdemes ennek az összegnek legalább a duplájával számolni már alaphelyzetben is, hiszen ebben nincsenek benne a vizsgaárak, valamint az elsősegély tanfolyam díja sem.
A rutinvizsgáért már nem kell külön fizetni, azt a jogalkotók eltörölték, a manőverezési követelmények a forgalmi vizsga rendszerébe épültek be január elseje után. A forgalmi vizsga így tíz perccel hosszabb lett, ötven percig tart. Ez pedig növelheti a bukás esélyét, egyes szakemberek szerint ugyanis a legtöbb tanuló a vizsga harmincadik percében bukik meg pszichés terhelés miatt, az új rendszerben viszont majdnem dupla ennyi ideig kell még összpontosítania a vizsgázónak.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
