Most már biztos: Nem lehet kinőni a rövidlátást

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája közleményt adott ki egy közleményt, melyben azt a régi hiedelmet is megcáfolja, miszerint a rövidlátás kinőhető - írja nagytesónk, a HVG.hu

  • Eduline

A közlemény többek között tisztázza, hogy a kor előrehaladtával nem javul a rövidlátás, hiába hittük eddig ezt.

Nagy Zoltán Zsolt, a klinika igzgatója azzal magyarázta ezt, hogy a rövidlátás kialakulásának olyan anatómiai okai vannak, amit nem befolyásol az idő-, illetve a környezet.

lg&f

Az klinikaigazgató azt is kifejztette, hogy 1-1,5 dioptria felett már mindenképpen szükséges a szemüveg viselése. Nem kell attól tartani, hogy a szemüveg határása tovább romlik majd a látás, nélküle azonban nagyban terhelődik a szem, aminek további következményei is lehetnek.

Az európai lakosság nagyjából egynegyede rövidlátó. Ennek legnagyobb oka az elektronikus eszközök használata, és az olvasásos tanulás, aminek következtében szemünk hosszú idén keresztül egy adott távolságra fókuszál, ami igénybe veszi a alkalmazkodási izmokat, ez pedig okozhatj a a rövidlátás kialakulását, illetve fokozhatja a már meglévő problémát. 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.