A 19 és 26 év közötti fiatalok 83 százalékának van bankkártyája, 74 százalékuknak saját folyószámlája is. - derül ki a K&H Bank jóléti-index kutatásából. Csupán 31 százalékuk nem tesz félre soha semmit, ez az arány 2014-ben még 38 százalék volt. A megtakarítók legnagyobb része lakásra gyűjt, majdnem ugyanennyien cél nélkül, vésztartalékot képeznek.
Ezért nem véletlen, hogy jóléti-index felmérése szerint a banki termékek közül egyértelműen a bankkártya (83%) és a folyószámla (74%) vezet a fiatalok körében. Lakáshitele jellemzően csak a 26 éven felülieknek van, a fiatalabbak nem vesznek fel kölcsönt és nem fektetnek be. Érthető is, hiszen a 26 év alattiak átlagosan 71 ezer forintot keresnek és ez az összeg jelentősen csak 26 éves kor felett ugrik meg: ekkor 99 ezer forint a jövedelmük. A diákok átlagkeresete ennél jóval alacsonyabb, 28 ezer forintról számoltak be.
Arra a kérdésre, hogy van-e megtakarítása, a megkérdezett fiatalok 37 százaléka válaszolt igennel. A megtakarító fiatalok 21 százaléka tudatos ebben a kérdésben: ők már hónap elején félreteszik a kitűzött összeget. A hónap végén maradó összeget 19 százalékuk nem költi el azonnal, hanem elteszi. 29 százalékuk alkalmi megtakarító, azaz ha éppen nagyobb összeghez jutnak, akkor félretesznek, de tudatosan hónapról hónapra ezt nem teszik. A fiatalok 31 százaléka pedig soha nem tesz félre. -írja a kutatás.
A legtöbb fiatal lakást szeretne vásárolni, erre gyűjt 39 százalékuk. Majdnem ugyanennyien (38%) általános tartalékot képeznének, ötödük autóra és utazásra gyűjt, ennél kevesebben családi eseményre, oktatásra, nyugdíjcélra tesznek félre.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
