A 19 és 26 év közötti fiatalok 83 százalékának van bankkártyája, 74 százalékuknak saját folyószámlája is. - derül ki a K&H Bank jóléti-index kutatásából. Csupán 31 százalékuk nem tesz félre soha semmit, ez az arány 2014-ben még 38 százalék volt. A megtakarítók legnagyobb része lakásra gyűjt, majdnem ugyanennyien cél nélkül, vésztartalékot képeznek.
Ezért nem véletlen, hogy jóléti-index felmérése szerint a banki termékek közül egyértelműen a bankkártya (83%) és a folyószámla (74%) vezet a fiatalok körében. Lakáshitele jellemzően csak a 26 éven felülieknek van, a fiatalabbak nem vesznek fel kölcsönt és nem fektetnek be. Érthető is, hiszen a 26 év alattiak átlagosan 71 ezer forintot keresnek és ez az összeg jelentősen csak 26 éves kor felett ugrik meg: ekkor 99 ezer forint a jövedelmük. A diákok átlagkeresete ennél jóval alacsonyabb, 28 ezer forintról számoltak be.
Arra a kérdésre, hogy van-e megtakarítása, a megkérdezett fiatalok 37 százaléka válaszolt igennel. A megtakarító fiatalok 21 százaléka tudatos ebben a kérdésben: ők már hónap elején félreteszik a kitűzött összeget. A hónap végén maradó összeget 19 százalékuk nem költi el azonnal, hanem elteszi. 29 százalékuk alkalmi megtakarító, azaz ha éppen nagyobb összeghez jutnak, akkor félretesznek, de tudatosan hónapról hónapra ezt nem teszik. A fiatalok 31 százaléka pedig soha nem tesz félre. -írja a kutatás.
A legtöbb fiatal lakást szeretne vásárolni, erre gyűjt 39 százalékuk. Majdnem ugyanennyien (38%) általános tartalékot képeznének, ötödük autóra és utazásra gyűjt, ennél kevesebben családi eseményre, oktatásra, nyugdíjcélra tesznek félre.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
