Átlagosan mennyit és mire tesznek félre a magyar fiatalok?

A 19 és 26 év közötti fiatalok 83 százalékának van bankkártyája, 74 százalékuknak saját folyószámlája is. - derül ki a K&H Bank jóléti-index kutatásából. Csupán 31 százalékuk nem tesz félre soha semmit, ez az arány 2014-ben még 38 százalék volt. A megtakarítók legnagyobb része lakásra gyűjt, majdnem ugyanennyien cél nélkül, vésztartalékot képeznek.

  • Eduline
pixabay

Ezért nem véletlen, hogy jóléti-index felmérése szerint a banki termékek közül egyértelműen a bankkártya (83%) és a folyószámla (74%) vezet a fiatalok körében. Lakáshitele jellemzően csak a 26 éven felülieknek van, a fiatalabbak nem vesznek fel kölcsönt és nem fektetnek be. Érthető is, hiszen a 26 év alattiak átlagosan 71 ezer forintot keresnek és ez az összeg jelentősen csak 26 éves kor felett ugrik meg: ekkor 99 ezer forint a jövedelmük. A diákok átlagkeresete ennél jóval alacsonyabb, 28 ezer forintról számoltak be.

Shutterstock

Arra a kérdésre, hogy van-e megtakarítása, a megkérdezett fiatalok 37 százaléka válaszolt igennel. A megtakarító fiatalok 21 százaléka tudatos ebben a kérdésben: ők már hónap elején félreteszik a kitűzött összeget. A hónap végén maradó összeget 19 százalékuk nem költi el azonnal, hanem elteszi. 29 százalékuk alkalmi megtakarító, azaz ha éppen nagyobb összeghez jutnak, akkor félretesznek, de tudatosan hónapról hónapra ezt nem teszik. A fiatalok 31 százaléka pedig soha nem tesz félre. -írja a kutatás.

A legtöbb fiatal lakást szeretne vásárolni, erre gyűjt 39 százalékuk. Majdnem ugyanennyien (38%) általános tartalékot képeznének, ötödük autóra és utazásra gyűjt, ennél kevesebben családi eseményre, oktatásra, nyugdíjcélra tesznek félre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István