Titokzatos, mérgező könyveket találtak egy dániai egyetemen

Kutatók véletlenül akadtak rá a három régi kötetre a Dél-dániai Egyetem könyvtárában, melyeknek borítója magas koncentrációjú arzént tartalmazott.

  • Eduline
pixabay.com

A dán könyvtárban azért röntgenezték meg a könyveket, mert korábban több olyan példányra is ráakadtak, melyeknek borítóját régebbi dokumentumokból alakították ki - írja a 444.hu.

Nem várt eredménnyel zárult a kutatás: három, a XVI. és a XVII. században kiadott könyv zöld borítója is mérgezőnek bizonyult. A kutatók ugyanakkor nem gondolják, hogy méregkeverők rafinált merényletkísérlete lehetett a háttérben: egészen a XIX. századig az arzén sokszor a zöld festék alapanyaga volt, ruháktól bélyegekig számos tárgy színezéséhez használták. 

Érdekeség, hogy minden idők egyik legveszélyesebb könyve is épp az arzén miatt született meg: az 1870-es években, amikor az arzén veszélyei kezdtek ismertté válni, egy amerikai doktor fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy az amerikai háztartásokban milyen veszélyes, arzénnal színezett tapéták fordulnak elő, ezért az ismert példányokból mintákat állított össze, ezeket kötetekbe rendezte, majd elpostázta könyvtárakba. A könyvből ma mindössze négy példány létezik, ezeket azonban meglehetősen nagy gonddal őrzik. 

A most megtalált három könyvet a dán kutatók szellőzőberendezéssel felszerelt tárolódobozokba fogják zárni, miután a tartalmukat digitalizálták. 

Itt a feketeleves: ezeken a szakokon szinte lehetetlen ösztöndíjas helyet szerezni

Negyvenegy szakon a 2018-as felvételin is előzetes ponthatárokat húztak, többre jeles érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sincs bekerülni. Ezeken az alap- és osztatlan képzéseken nehéz állami ösztöndíjas helyet szerezni, tavaly a jelentkezők csak töredékének sikerült. Mutatjuk az adatokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.