Egy év alatt tizenötezerrel esett vissza az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma – de mit csinálnak azok, akik nem tanulnak tovább? El lehet-e helyezkedni egy „sima érettségivel”? Mennyit lehet keresni? És lehet-e karriert építeni diploma vagy szakma nélkül?
„A diploma lépett az érettségi helyére” – szögezi le Béres Szilárd, a fiatalok elhelyezkedését segítő MediaGo Alapítvány alapítója, aki szerint a gyakran ismételt állítás az elmúlt években hatványozottan igaz. „Sok friss diplomás jelentkezik olyan munkára, amelyhez elég lenne a középiskolai végzettség, de a munkaadók inkább a felsőfokú végzettségűeket választják” – teszi hozzá.
Az elmúlt három évben visszaesett az egyetemre-főiskolára jelentkezők száma: míg 2011-ben még 141 ezren adták be felvételi lapjukat, tavaly már csak 110 ezren, az idén pedig mindössze 95 ezren futottak neki a felsőoktatási felvételinek. Az érettségizők száma nem csökkent ilyen mértékben: 2011-ben 142 600-an, 2012-ben 137 600-an, az idén pedig 133 162-en vizsgáznak legalább egy tantárgyból.
Nincs nagy választék
OKJ-s tanfolyam, egy év szünet, nyelvtanulás, külföldi vagy belföldi munka – ilyen lehetőségek közül választhatnak azok a diákok, akik nem tanulnak tovább. Ha az utóbbi mellett döntenek, nem számolhatnak magas fizetéssel és gyors elhelyezkedéssel. Kipróbáltuk: az egyik legnagyobb álláshirdetési oldalon körülbelül 1200 olyan állásajánlat van, amelyhez „csak” érettségi kell, míg a felsőfokú végzettségűek 2600 találatot kapnak.
Az érettségizettek leginkább irodai, adminisztratív és értékesítői munkák közül válogathatnak. „Korábban inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűeket vették fel a szaktudást nem igénylő munkákra, mivel a cégek azt feltételezték, hogy ők hosszabb ideig maradnak egy munkahelyen, míg a diplomások pár év múlva továbbállnak” – magyarázza Béres Szilárd, hozzátéve: a válság miatt a felsőfokú végzettségűek sincsenek könnyű helyzetben, így sokan elfogadják a kisebb fizetést és a szakmától távol álló feladatokat is. „Nem ritka, hogy egy diplomás évekig bolti eladóként, ügyfélszolgálatosként vagy recepciósként dolgozik” – teszi hozzá.
A MediaGo alapítója szerint az érettségizettek azzal javíthatnak elhelyezkedési esélyeiken, ha nyelvet tanulnak, vagy mégis továbbtanulnak, és szereznek egy OKJ-s végzettséget. „Ha más lehetőség nincs, legalább nyáron érdemes pár hónapot önkénteskedni, azoknak ugyanis több esélyük van, akik szereztek némi munkatapasztalatot” – mondja.
Mennyit lehet keresni?
Több százezres fizetésre még így sem lehet számítani. Az érettségizettek átlagosan feleannyit keresnek, mint az egyetemi végzettségűek: előbbiek átlagfizetése havi bruttó 163 ezer forint, míg az egyetemi diplomával rendelkezőké 325 300 forint. A főiskolai oklevél tizenhárom százalékkal ér kevesebbet a munkaerőpiacon: az átlagkereset 282 700 forint a Workania állásportál által működtetett Fizetések.hu 2012-es felmérése szerint.
„Egyre több az olyan fiatal, akinek nincs munkája, és nem is tanul tovább, őket veszélyezteti leginkább a tartós munkanélküliség” – mondja Béres Szilárd. A KSH 2012-es, 19 és 64 év közöttiek körében végzett felmérése szerint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 22,5 százalékának még soha nem volt állása, míg a szakközépiskolát végzetteknél 3,5, a diplomások körében pedig 1,6 százalék ez az arány.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
