Egy év alatt tizenötezerrel esett vissza az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma – de mit csinálnak azok, akik nem tanulnak tovább? El lehet-e helyezkedni egy „sima érettségivel”? Mennyit lehet keresni? És lehet-e karriert építeni diploma vagy szakma nélkül?
„A diploma lépett az érettségi helyére” – szögezi le Béres Szilárd, a fiatalok elhelyezkedését segítő MediaGo Alapítvány alapítója, aki szerint a gyakran ismételt állítás az elmúlt években hatványozottan igaz. „Sok friss diplomás jelentkezik olyan munkára, amelyhez elég lenne a középiskolai végzettség, de a munkaadók inkább a felsőfokú végzettségűeket választják” – teszi hozzá.
Az elmúlt három évben visszaesett az egyetemre-főiskolára jelentkezők száma: míg 2011-ben még 141 ezren adták be felvételi lapjukat, tavaly már csak 110 ezren, az idén pedig mindössze 95 ezren futottak neki a felsőoktatási felvételinek. Az érettségizők száma nem csökkent ilyen mértékben: 2011-ben 142 600-an, 2012-ben 137 600-an, az idén pedig 133 162-en vizsgáznak legalább egy tantárgyból.
Nincs nagy választék
OKJ-s tanfolyam, egy év szünet, nyelvtanulás, külföldi vagy belföldi munka – ilyen lehetőségek közül választhatnak azok a diákok, akik nem tanulnak tovább. Ha az utóbbi mellett döntenek, nem számolhatnak magas fizetéssel és gyors elhelyezkedéssel. Kipróbáltuk: az egyik legnagyobb álláshirdetési oldalon körülbelül 1200 olyan állásajánlat van, amelyhez „csak” érettségi kell, míg a felsőfokú végzettségűek 2600 találatot kapnak.
Az érettségizettek leginkább irodai, adminisztratív és értékesítői munkák közül válogathatnak. „Korábban inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűeket vették fel a szaktudást nem igénylő munkákra, mivel a cégek azt feltételezték, hogy ők hosszabb ideig maradnak egy munkahelyen, míg a diplomások pár év múlva továbbállnak” – magyarázza Béres Szilárd, hozzátéve: a válság miatt a felsőfokú végzettségűek sincsenek könnyű helyzetben, így sokan elfogadják a kisebb fizetést és a szakmától távol álló feladatokat is. „Nem ritka, hogy egy diplomás évekig bolti eladóként, ügyfélszolgálatosként vagy recepciósként dolgozik” – teszi hozzá.
A MediaGo alapítója szerint az érettségizettek azzal javíthatnak elhelyezkedési esélyeiken, ha nyelvet tanulnak, vagy mégis továbbtanulnak, és szereznek egy OKJ-s végzettséget. „Ha más lehetőség nincs, legalább nyáron érdemes pár hónapot önkénteskedni, azoknak ugyanis több esélyük van, akik szereztek némi munkatapasztalatot” – mondja.
Mennyit lehet keresni?
Több százezres fizetésre még így sem lehet számítani. Az érettségizettek átlagosan feleannyit keresnek, mint az egyetemi végzettségűek: előbbiek átlagfizetése havi bruttó 163 ezer forint, míg az egyetemi diplomával rendelkezőké 325 300 forint. A főiskolai oklevél tizenhárom százalékkal ér kevesebbet a munkaerőpiacon: az átlagkereset 282 700 forint a Workania állásportál által működtetett Fizetések.hu 2012-es felmérése szerint.
„Egyre több az olyan fiatal, akinek nincs munkája, és nem is tanul tovább, őket veszélyezteti leginkább a tartós munkanélküliség” – mondja Béres Szilárd. A KSH 2012-es, 19 és 64 év közöttiek körében végzett felmérése szerint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 22,5 százalékának még soha nem volt állása, míg a szakközépiskolát végzetteknél 3,5, a diplomások körében pedig 1,6 százalék ez az arány.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
