Mennyit kerestek 2014-ben a diplomások?

Magyarországon tavaly 6 százalékkal, 246 ezer forintra nőttek a bruttó átlagfizetések 2013-hoz képest. A legnagyobb növekedés a munkaerő-közvetítés és tanácsadás területén volt, de jelentősen emelkedtek a fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben is - derült ki a Workania internetes állásportál által működtetett Fizetesek.hu éves felméréséből.

  • MTI
hvg.hu

A közlemény szerint a bruttó átlagfizetés 6 százalékos növekedése az elmúlt 5 év legnagyobb bővülése éves szinten. A budapesti munkavállalók havi bruttó 300 ezer forintos keresete 18 százalékkal több a magyarországi átlagnál, és 20 százalékkal haladja meg a második legjobban fizetett, Komárom-Esztergom megyei munkavállalók 240 ezer forintos átlagkeresetét. A harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye áll 235 ezer forintos átlaggal. Ezt a szintet már csak Fejér (225 ezer), Vas (215 ezer), Pest (210 ezer), Heves (208 ezer) illetve Veszprém (206 ezer) megye dolgozóinak átlagbére tudta megközelíteni. 

Kicsivel e szint alatt teljesített Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Tolna megye, nem sokkal maradtak el tőlük Baranya, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala illetve Somogy megyei dolgozóinak átlag 180 ezres fizetései. Az ország legrosszabbul fizetett területei továbbra is Békés, Szabolcs és Nógrád megye voltak, ahol bruttó 160 ezer forint volt az átlagbér.

Iparágak szerint a legnagyobb fizetésemelkedés 2014-ben a munkaerő-közvetítés és tanácsadás területén volt, ahol 7 százalékkal nőttek a bérek. A vendéglátás és szálláshelyek, valamint a kiskereskedelem területén 6 százalékos volt az emelkedés.

A Fizetesek.hu felmérése alapján a legnagyobb, 6 százalékos fizetés visszaesés a biztosítási szektorban dolgozókat érintette, míg 5 százalékos volt a csökkenés a marketing, reklám, PR területén, valamint az élelmiszeriparon belül.

A Workania kifejti, hogy az elmúlt egy évben is "jól jártak" a felsővezetők, akiknek átlagkeresete bruttó 645 ezer forint volt, míg a menedzsment területén dolgozók havi 406 ezer forintra számíthattak. 

A műszaki diplomával rendelkező munkavállalók átlagkeresete 300 ezer forint volt, a többi diplomás 275 ezer forintra számíthatott 2014-ben. Az irodai dolgozók átlagkeresete 175 ezer forint volt, a szakmunkásoké 156 ezer forint, míg 2014-ben is a segédmunkások keresték a legkevesebbet: bruttó 126 ezer forintot.

Tavaly a legjobban fizetett szakma a cégvezetői pozíciókat leszámítva a repülőgép pilótáké volt, akik havi bruttó 1 millió 167 ezer forintos átlagkeresetükkel sok igazgatónál és menedzsernél is többet kerestek. A képzeletbeli dobogó második fokán a gyógyszeripari orvostanácsadók álltak havi 835 ezer forinttal, míg a telekommunikációs hálózatstratégiai specialisták átlagkeresete 670 ezer forint volt.

A legjobban fizetett szakmák közé 2014-ben is jellemzően informatikus, mérnöki, pénzügyes illetve gyógyszeripari állások kerültek, mindegyik esetben 500 ezer forint feletti bruttó átlagfizetéssel, de a 25 legjobban fizetett pozíció között is többségben vannak a fejlesztői állások - tájékoztatott a Fizetesek.hu.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.