Mennyibe kerülnek az OKJ-s tanfolyamok?

22 éves korig iskolarendszerű oktatás formájában ingyenesen is el lehet végezni az OKJ- tanfolyamokat, a...

  • Eduline
Több száz OKJ-s tanfolyam közül lehet választani, az árak különbözőek

22 éves korig iskolarendszerű oktatás formájában ingyenesen is el lehet végezni az OKJ- tanfolyamokat, a felnőttképzésért azonban fizetni kell. Az OKJ-képzések árai intézményenként változóak, a hosszabb tanfolyamok pedig általában drágábbak is.

Hiányszakmák

Országszerte hiány van szakácsokból - a tanfolyamok ára között azonban nagy a különbség. A tíz hónapos képzésért több budapesti oktatóközpontban 210-220 ezer forintot kell fizetni, de van olyan iskola is, amely 235-240 ezer forintért hirdeti a tanfolyamokat. Vidéken kevesebbet kérnek: Szegeden 95 ezer forintért is el lehet sajátítani az alapokat. Milyen OKJ-s végzettséggel lehet könnyen elhelyezkedni? A hiányszakmákról itt olvashatsz.

Egy kis szerencsével az informatikával foglalkozók is találnak jól fizető állást: Budapesten a hét hónapos webdesigner tanfolyam 160-170 ezer forintba kerül, míg rendszergazdának - tizenegy hónap alatt - 200 ezer forintért lehet tanulni, a C++ programozó képzésért pedig 190-200 ezer forintot kell fizetni.

A rövidebbek olcsóbbak is

Az idegenvezetői tanfolyam a legtöbb helyen 100-120 ezer forintba kerül, ezért az összegért tíz hónapig tanulhatnak a hallgatók. Máshol már kilenc hónap alatt is el lehet végezni a képzést: Budapesten 130-140 ezer forintot, a vidéki nagyvárosokban 90-110 ezer forintot kérnek az intézmények a jelentkezőktől. 

Az egy hónapos gépíráskurzus nemcsak jóval rövidebb, hanem olcsóbb is, mint a többi képzés: Budapesten és vidéken is lehet találni tanfolyamot 28-40 ezer forintért. A bérügyintézői végzettséget is gyorsan és viszonylag olcsón lehet megszerezni: hat hónap alatt, 40-50 ezer forintért. Az OKJ-képzésekről bővebben itt olvashatsz.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.