Melyik a legnépszerűbb diákmunka és mennyi a fizetés?

Hostess, turisztikai referens és animátor, a legtöbb fiatal ezekben a pozíciókban dolgozik a szünidőben. Az iskolaszövetkezetekbe idén kétszer annyi 18 év alatti jelentkezett, mint tavaly ilyenkor. Jelenleg 800-1000 forintot keresnek óránként, és mindannyian úgy látják, hogy könnyebb lett diákként elhelyezkedni a munkaerőpiacon. - derült ki a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői által készített felmérésből.

  • Eduline
Stiller Ákos

Mennyit lehet keresni?

 

A diákbérek a mindenkori minimálbérhez igazodnak, ami jelenleg, bruttó 733 forintóránként. A legtöbb iskolaszövetkezetnél a minimálbéres pozíció esetében nem feltétel, hogy a diák az adott területről rendelkezzen szaktudással, általában bruttó 750 és 800 forint közötti órabért lehet keresni. A hétvégi munkavégzést pótlék illet, így akár 50 vagy 100 százalékkal több bérrel lehet kalkulálni. Amikor a munka igényel bizonyos kiemelkedő kompetenciákat, akár 1200 forintos bruttó bér is elérhető óránként. Szakmai munkák esetén az alapbér már bruttó 1100 forinttól indul. Mérnök-informatikus, PHP fejlesztő, fordítói pozíciókban az órabér 1500 és 2000 forint között mozog” – mondta Pataki Zoltán, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnöke.

Betanított munka vagy komoly tapasztalatot igénylő?

 Vannak olyan munkalehetőségeink, amikhez nem feltétel, hogy a diák az adott területről rendelkezzen szaktudással. Például ilyenek a bolti kisegítői, pénztáros, raktáros, gyorséttermi pozíciók” – tette hozzá a szövetkezet vezetője. Bizonyos kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony munkavégzéshez a host/hostess, rendezvény kisegítői vagy call centeres pozíciók betöltéséhez. Szakmai munkák esetén kifejezetten előfeltétel valamiféle szaktudás vagy idegen nyelv magas fokú ismerete, ilyen pozíciók például a HR asszisztens, marketing asszisztens, pénzügyi asszisztens. Van, aki mindennél fontosabbnak tartja, hogy már a diák évei alatt elkezdje a karrierje építését, vannak olyanok is, akik ugyan komoly tanulmányokat folytatnak, de szeretnek kikapcsolódni munka közben, így egy bolti kisegítői vagy rendezvényes munkát választanak. Olyan, hogy slágermunka nincs” – mondja a szakember.

Vajon mire költik a diákok a keresetüket?

 Az euDIÁKOK tavaly végzett egy kutatást, amiben a fiatalok motivációs faktorait mérték fel, ez azt is megmutatta, hogy mire költik a megkeresett jövedelmet. Hat nagyobb kategória különült el: ruha, utazás, szórakozás (mozi, koncert, fesztivál), könyv, elektronikai termékek, megtakarítás, emellett többen megnevezték célként a szülők tehermentesítését is.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.