Itt vannak az új helyesírási szabályok: lejárt a türelmi idő

Mostantól csak az új szabályok érvényesek.

  • Eduline

Vége a türelmi időszaknak, már kizárólag a magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása érvényes - hívja fel a figyelmet a hvg.hu a Magyar Nemzet alapján.

A Magyar Tudományos Akadémia nyelvészei tavaly szeptemberben rukkoltak elő az új kiadással, ami egy évig az azt megelőző, 1984-es kötet szabályaival együtt volt érvényes. Az oktatási államtitkárság tavaly azt közölte, hogy a 2016/17-es tavaszi érettségin még nem kérik számon az új szabályok ismeretét.

Az új gyűjtemény több könnyítést is tartalmaz: ezentúl például kétféleképpen is írhatók az ingadozó kiejtésű h végű szavak ragos alakjai, tehát a dühvel és a dühhel szó egyaránt helyes. Könnyítés, hogy ezután az elseje, elsején és elsejéig szóalakokat a korábbinál többféleképpen lehet leírni: elfogadható az 1. vagy 1-je, az 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig írásmód. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva pedig háromféleképpen is használható: 1-i, 1-ji vagy 1-jei.

Helyesírási teszt bátraknak: le tudjátok írni ezt a 21 szót?

A betűrendbe sorolás szabályai is módosultak. Ezentúl csak akkor kell különbséget tenni nagy és kis kezdőbetű között, ha a két szó között kizárólag ez a különbség.

A kettőnél több szóból álló összetételeket hat szótagig kötőjel nélkül továbbra is egybeírjuk, ám mostantól a szótagszámba az -i képző nem számít bele.

Tulajdonnevek toldalékolásakor már nem lehet egyszerűsíteni, így az eddig helyes Bernadettel helyett már Bernadett-tel alakot kell írni.

A továbbiakban a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű stb. szavak nem képzőszerű utótagoknak, hanem összetételi tagoknak tekintendők. Ha pedig a -szerű utótag sz végű szóhoz kapcsolódik, nem lehet egyszerűsíteni.

Az összes módosításról itt számoltunk be.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.