Mostantól csak az új szabályok érvényesek.
Vége a türelmi időszaknak, már kizárólag a magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása érvényes - hívja fel a figyelmet a hvg.hu a Magyar Nemzet alapján.
A Magyar Tudományos Akadémia nyelvészei tavaly szeptemberben rukkoltak elő az új kiadással, ami egy évig az azt megelőző, 1984-es kötet szabályaival együtt volt érvényes. Az oktatási államtitkárság tavaly azt közölte, hogy a 2016/17-es tavaszi érettségin még nem kérik számon az új szabályok ismeretét.
Az új gyűjtemény több könnyítést is tartalmaz: ezentúl például kétféleképpen is írhatók az ingadozó kiejtésű h végű szavak ragos alakjai, tehát a dühvel és a dühhel szó egyaránt helyes. Könnyítés, hogy ezután az elseje, elsején és elsejéig szóalakokat a korábbinál többféleképpen lehet leírni: elfogadható az 1. vagy 1-je, az 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig írásmód. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva pedig háromféleképpen is használható: 1-i, 1-ji vagy 1-jei.
A betűrendbe sorolás szabályai is módosultak. Ezentúl csak akkor kell különbséget tenni nagy és kis kezdőbetű között, ha a két szó között kizárólag ez a különbség.
A kettőnél több szóból álló összetételeket hat szótagig kötőjel nélkül továbbra is egybeírjuk, ám mostantól a szótagszámba az -i képző nem számít bele.
Tulajdonnevek toldalékolásakor már nem lehet egyszerűsíteni, így az eddig helyes Bernadettel helyett már Bernadett-tel alakot kell írni.
A továbbiakban a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű stb. szavak nem képzőszerű utótagoknak, hanem összetételi tagoknak tekintendők. Ha pedig a -szerű utótag sz végű szóhoz kapcsolódik, nem lehet egyszerűsíteni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
