Kutatók szerint olyan mértékű lesz a globális felmelegedés, hogy Budapest is alkalmatlan lesz olimpia rendezésére.
A globális felmelegedés miatt az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat arra 2085-re, hogy nyári olimpia házigazdája legyen, köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest, amelyek pályáztak vagy pályáznak a 2020-as vagy a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére, vagy Tokió a 2020-as játékok helyszíne - állapították meg amerikai tudósok.
The Lancet orvostudományi folyóirat pénteki számában megjelent kommentárjukban Kirk Smith és John Blames, a Kaliforniai Egyetem professzorai és tudóstársaik a klímaváltozás modellezése és az olimpiai házigazdák jelenlegi kiválasztásának biztonsági követelményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyugat-Európán kívüli 543 vizsgált városból csupán nyolc - köztük Szentpétervár, Riga, Ulánbátor, Vancouver, San Francisco, Calgary - lesz elég hűvös ahhoz, hogy nyári olimpia házigazdája legyen. Latin-Amerikában és Afrikában nem lesz egyetlen nagyváros sem, Nyugat-Európában 25 város teljesítheti a követelményeket - olvasható az egyetem honlapján.
A 22. századra viszont, ha a tudósok előrejelzései teljesülnek, az észak féltekén csupán négy lehetséges nagyváros - Dublin, Belfast, Edinburgh és Glasgow felel majd meg a követelményeknek.
Nem lesz több eszkimológus hallgató az egyetemeken, de harcolnak a szakért
Száz éven át mindig elindították a képzést a koppenhágai egyetemen, idén őszre már senkit nem vettek fel. Ne nevess, mert egy fontos szak szűnik meg! A források csökkenésével magyarázza a koppenhágai egyetem, hogy nem indítja el ősszel az eszkimológia és sarkvidéki tanulmányok kurzust - írja a .
A tanulmány készítői az északi féltekére összpontosítottak, ahol a világ népességének 90 százaléka él. Hatszázezer lakosnál nagyobb városokat vonták be tanulmányukba, és kizárták az 1600 méter fölött fekvőket, mivel az ilyen magasságban rendezett olimpia -, mint az 1968-as mexikóvárosi - számos kihívással járt a versenyzők egészségére. A téli olimpiai játékok lehetséges házigazdái felbecsülésére használt 10 százalékos kritériumból indultak ki. A téli olimpia esetében ha egy lehetséges pályázó városban nem lesz elégséges hó, vagy elég hideg a játékok lebonyolítására, pályázói esélyei csökkennek.
A tudósok a nyári olimpiák esetében azt vették alapul, hogy ha az adott helyszín esetében 10 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy röviddel a versenyszám megrendezése előtt el kell halasztani a maratonfutást - a nyári olimpiai játékok egyik legjelentősebb külszíni eseményét -, akkor az adott város alkalmatlan olimpia rendezésére.
A tudósok a jövőbeni olimpiai játékok helyszíneinek életképessége megállapításához a WBGT-re (wet bulb globe temperature = a hőmérsékletből, a páratartalomból, a napsugárzás erősségéből és a szél sebességéből számított standard) támaszkodtak mint mérőeszközre. Ez a négy tényező alapvető a hőség okozta fokozott megterhelésből fakadó kockázatok reális felméréshez. Kutatások igazolták, hogy a WBGT jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatását. A tudósok két klímamodellt használtak arra, hogy előrevetítsék az emelkedő hőmérsékletet a következő évszázadban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
