Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Los Alamos National Laboratory
A globális felmelegedés miatt az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat arra 2085-re, hogy nyári olimpia házigazdája legyen, köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest, amelyek pályáztak vagy pályáznak a 2020-as vagy a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére, vagy Tokió a 2020-as játékok helyszíne - állapították meg amerikai tudósok.
The Lancet orvostudományi folyóirat pénteki számában megjelent kommentárjukban Kirk Smith és John Blames, a Kaliforniai Egyetem professzorai és tudóstársaik a klímaváltozás modellezése és az olimpiai házigazdák jelenlegi kiválasztásának biztonsági követelményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyugat-Európán kívüli 543 vizsgált városból csupán nyolc - köztük Szentpétervár, Riga, Ulánbátor, Vancouver, San Francisco, Calgary - lesz elég hűvös ahhoz, hogy nyári olimpia házigazdája legyen. Latin-Amerikában és Afrikában nem lesz egyetlen nagyváros sem, Nyugat-Európában 25 város teljesítheti a követelményeket - olvasható az egyetem honlapján.
A 22. századra viszont, ha a tudósok előrejelzései teljesülnek, az észak féltekén csupán négy lehetséges nagyváros - Dublin, Belfast, Edinburgh és Glasgow felel majd meg a követelményeknek.
Nem lesz több eszkimológus hallgató az egyetemeken, de harcolnak a szakért
Száz éven át mindig elindították a képzést a koppenhágai egyetemen, idén őszre már senkit nem vettek fel. Ne nevess, mert egy fontos szak szűnik meg! A források csökkenésével magyarázza a koppenhágai egyetem, hogy nem indítja el ősszel az eszkimológia és sarkvidéki tanulmányok kurzust - írja a .
A tanulmány készítői az északi féltekére összpontosítottak, ahol a világ népességének 90 százaléka él. Hatszázezer lakosnál nagyobb városokat vonták be tanulmányukba, és kizárták az 1600 méter fölött fekvőket, mivel az ilyen magasságban rendezett olimpia -, mint az 1968-as mexikóvárosi - számos kihívással járt a versenyzők egészségére. A téli olimpiai játékok lehetséges házigazdái felbecsülésére használt 10 százalékos kritériumból indultak ki. A téli olimpia esetében ha egy lehetséges pályázó városban nem lesz elégséges hó, vagy elég hideg a játékok lebonyolítására, pályázói esélyei csökkennek.
A tudósok a nyári olimpiák esetében azt vették alapul, hogy ha az adott helyszín esetében 10 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy röviddel a versenyszám megrendezése előtt el kell halasztani a maratonfutást - a nyári olimpiai játékok egyik legjelentősebb külszíni eseményét -, akkor az adott város alkalmatlan olimpia rendezésére.
A tudósok a jövőbeni olimpiai játékok helyszíneinek életképessége megállapításához a WBGT-re (wet bulb globe temperature = a hőmérsékletből, a páratartalomból, a napsugárzás erősségéből és a szél sebességéből számított standard) támaszkodtak mint mérőeszközre. Ez a négy tényező alapvető a hőség okozta fokozott megterhelésből fakadó kockázatok reális felméréshez. Kutatások igazolták, hogy a WBGT jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatását. A tudósok két klímamodellt használtak arra, hogy előrevetítsék az emelkedő hőmérsékletet a következő évszázadban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
