Kutatók szerint olyan mértékű lesz a globális felmelegedés, hogy Budapest is alkalmatlan lesz olimpia rendezésére.
A globális felmelegedés miatt az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat arra 2085-re, hogy nyári olimpia házigazdája legyen, köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest, amelyek pályáztak vagy pályáznak a 2020-as vagy a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére, vagy Tokió a 2020-as játékok helyszíne - állapították meg amerikai tudósok.
The Lancet orvostudományi folyóirat pénteki számában megjelent kommentárjukban Kirk Smith és John Blames, a Kaliforniai Egyetem professzorai és tudóstársaik a klímaváltozás modellezése és az olimpiai házigazdák jelenlegi kiválasztásának biztonsági követelményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyugat-Európán kívüli 543 vizsgált városból csupán nyolc - köztük Szentpétervár, Riga, Ulánbátor, Vancouver, San Francisco, Calgary - lesz elég hűvös ahhoz, hogy nyári olimpia házigazdája legyen. Latin-Amerikában és Afrikában nem lesz egyetlen nagyváros sem, Nyugat-Európában 25 város teljesítheti a követelményeket - olvasható az egyetem honlapján.
A 22. századra viszont, ha a tudósok előrejelzései teljesülnek, az észak féltekén csupán négy lehetséges nagyváros - Dublin, Belfast, Edinburgh és Glasgow felel majd meg a követelményeknek.
Nem lesz több eszkimológus hallgató az egyetemeken, de harcolnak a szakért
Száz éven át mindig elindították a képzést a koppenhágai egyetemen, idén őszre már senkit nem vettek fel. Ne nevess, mert egy fontos szak szűnik meg! A források csökkenésével magyarázza a koppenhágai egyetem, hogy nem indítja el ősszel az eszkimológia és sarkvidéki tanulmányok kurzust - írja a .
A tanulmány készítői az északi féltekére összpontosítottak, ahol a világ népességének 90 százaléka él. Hatszázezer lakosnál nagyobb városokat vonták be tanulmányukba, és kizárták az 1600 méter fölött fekvőket, mivel az ilyen magasságban rendezett olimpia -, mint az 1968-as mexikóvárosi - számos kihívással járt a versenyzők egészségére. A téli olimpiai játékok lehetséges házigazdái felbecsülésére használt 10 százalékos kritériumból indultak ki. A téli olimpia esetében ha egy lehetséges pályázó városban nem lesz elégséges hó, vagy elég hideg a játékok lebonyolítására, pályázói esélyei csökkennek.
A tudósok a nyári olimpiák esetében azt vették alapul, hogy ha az adott helyszín esetében 10 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy röviddel a versenyszám megrendezése előtt el kell halasztani a maratonfutást - a nyári olimpiai játékok egyik legjelentősebb külszíni eseményét -, akkor az adott város alkalmatlan olimpia rendezésére.
A tudósok a jövőbeni olimpiai játékok helyszíneinek életképessége megállapításához a WBGT-re (wet bulb globe temperature = a hőmérsékletből, a páratartalomból, a napsugárzás erősségéből és a szél sebességéből számított standard) támaszkodtak mint mérőeszközre. Ez a négy tényező alapvető a hőség okozta fokozott megterhelésből fakadó kockázatok reális felméréshez. Kutatások igazolták, hogy a WBGT jól modellezi a hőmérséklet emberi szervezetre gyakorolt hatását. A tudósok két klímamodellt használtak arra, hogy előrevetítsék az emelkedő hőmérsékletet a következő évszázadban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
