Megbosszulta egy japán férfi az iskolai szemétkedést: szeméttel

Évekig érlelte a bosszút, ami rendkívül ötletesre sikerült, de elkapták a rendőrök.

  • Eduline
Illusztráció
MTI / EPA / Vael Hamzeh

Apránként nagyjából 500 szeméttel eli küldeményt küldött gyerekkori haragosainak egy japán férfi - írja a BBC.

A háztartási hulladék mellett használt alsóneműt, rohadó növény maradványokat adott fel postán négy személynek, akik az iskolában, illetve a gyerektáborokban rosszul bántak vele. Azért sikerült ilyen sok küldeményt célba juttatnia, mert túljárt a posta eszén is: feladóként tüntette fel a célszemélyeket, a csomagokat viszont véletlenszerűen kiválasztott embereknek küldte el, akik a szeméttel találkozva minden gondolkodás nélkül küldték vissza a vélt feladónak a csomagokat.

A fenti módszernek köszönhetően biztos lehetett abban is, hogy a napokig tartó szállítás miatt a szagok sem lesznek enyhék.

A sokadik csomag után természetesen a rendőrséghez került az ügy, akik eljutottak a tettesig. Shigeta Miurát garázdaság miatt eljárás alá vonták.

Tuskó, erőszakos osztálytársaid voltak? Három magyar iskolában leszámolnak velük

Három iskola próbálja ki a finn modellt, ami segít az iskolai erőszak visszaszorításában. Az iskolai zaklatás már sokszínű formát öltött világszerte: csófolódás, verekedés, zsarolás, internetes zaklatás. A diákok életét megkeserítő állapotok miatt külön módszereket próbálnak meg kidolgozni a felszámolásukra.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.