Megújultak és talán nehezebbek januártól a KRESZ-vizsga kérdései. A vizsgázóknak a korábbinál sokkal több kérdésre kell felelniük, az új renddel azt szeretné elérni a vizsgákért felelős Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, hogy a vizsgázók felkészültebben kerüljenek ki a forgalomba, így javuljon a közlekedésbiztonság.
Január 12-én indul újra a vizsgáztatás, mostantól találkozhatnak a tanulók az új kérdésekkel. A tananyag, a követelményrendszer, a számítógépes vizsgáztatási rendszer, a kérdések megjelenítése, száma és pontozása és a megoldásra rendelkezésre álló idő nem változik. Milyenek lesznek az új kérdések? Itt megnézhetitek.
Lovas Károly, a Magyar Autóklub műszaki igazgatója az M1-nek azt mondta: az elmúlt időszakban nagyon sok minden változott, az új oktatás lényege pedig, hogy igyekezzen mélyebb összefüggéseket és helyzetfelismerést is oktatni.
Lovas Károly azt tanácsolja a régebben jogosítványt szerezetteknek, hogy néhány évenként lapozzák át a KRESZ-könyvet, mert számukra is meglepetés lesz, mennyi új információ és tábla szerepel benne.
A KRESZ-vizsga kérdéseit a mai élethelyzethez igazították, például míg régen az egyirányú utcákban nem jött velünk szemben senki, addig ma már fel kell készülnünk, hogy bármikor megjelenhet egy-egy kerékpáros. A jogosítványszerzésről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
