Államosíthatják a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit?

Az MTA vezetését hideg zuhanyként érte a hír.

  • Eduline
Stiller Ákos

A CEU-ügy után ez újabb súlyos támadás a tudomány autonómiája ellen – így kommentálta a Magyar Tudományos Akadémia tudósaiból álló Stádium 28 Kör közleményében, hogy a jövő évi költségvetés az MTA kutatóintézeteinek támogatását elvenné az akadémiától, és az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz utalja.

A Magyar Tudományos Akadémia kiterjedt kutatóintézet hálózatának finanszírozásának nagy része, 20 milliárd forint átkerült a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz - írja a hvg.hu.

A Stádium 28 Kör a történteket így kommentálja: a korábbi hasonló intézkedések ismeretében nem meglepő, de felháborító, hogy a kormány ezt a magyar tudomány teljesítőképességét alapvetően veszélyeztető támadást az MTA-val való egyeztetés nélkül, puccsszerűen vezette fel, ezzel a költségvetési tárgyalások idején eleve védekező helyzetbe hozva az akadémiát.

A közleményben azt követelik, hogy a kutatóintézetek költségvetése maradjon a Magyar Tudományos Akadémia önálló költségvetési fejezetében.

Mélyen hallgat a magyar delegáció a CEU amerikai kampuszáról

Nem akarják megosztani tapasztalataikat a nyilvánossággal a Közép-európai Egyetem (CEU) New York-i kampuszát meglátogató magyar delegáció tagjai - írja a Népszava. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a múlt héten számolt be arról, hogy a Bard College falain belül kialakított oktatási helyszínt olyan magas rangú magyar tisztviselők szemrevételezték még április 13-án, mint Palkovics László leköszönő oktatási államtitkár, Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár és Kumin Ferenc New York-i főkonzul - írja a lap.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.