Luxuskörülményekkel csábítják külföldre a magyar orvosokat

Óvatos becslések szerint is 4-5 ezer magyar orvos, a doktorok közel 20 százaléka vándorolt külföldre az utóbbi...

  • Eduline
Rezidensek. Egyre többen költöznek külföldre
túry

Óvatos becslések szerint is 4-5 ezer magyar orvos, a doktorok közel 20 százaléka vándorolt külföldre az utóbbi években a jobb megélhetés reményében. Többségük fiatal szakorvos, akiknek képzésére eddig tízmilliókat költött a magyar állam, viszont akkora fizetés és olyan körülményeket nem tud nyújtani, hogy a fejvadász cégek által megcélzott, jobbnál jobb ajánlatokkal megkínált szakembereket itthon tartsa. Az Orbán-kabinet is későn kapott észbe, ráadásul az augusztusban átutalt béremelés nemcsak kevés, de a fedezete is kétséges, így marad a júniusban alkotmányellenesnek talált röghöz kötés - írja a hvg.hu.

Többhetes svéd nyelvtanfolyam egy spanyolországi üdülővárosban, előre kibérelt lakás, állás a feleségnek, óvoda a gyereknek: ezekkel csábította ki fél évvel ezelőtt az egyik fővárosi kórház orvosát egy erre specializálódott fejvadász cég. A 35 éves Péter két évvel ezelőtt letette a szakvizsgáját, a kórházi munkája mellett magánpraxist is vitt, családot alapított – amíg meg nem keresték a svéd kórház ajánlatával, nem tervezte, hogy külföldön vállal munkát.

Döntésével nincs egyedül, a 30-39 közötti korosztályból kétszer annyi orvos vándorolt ki, mint a huszonéves, friss diplomások közül, akik viszont szintén nagy számban vállalnak állást Nyugat-Európában. Ráadásul nemcsak a rezidensek és a szakorvosok, hanem az ápolók, a szakdolgozók fokozódó elvándorlása is komoly zavarokat okoz már a hazai egészségügyben. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.