A fiatalok közel fele vagy munkanélküli, vagy ha van is munkája, de szegénységben él – írta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet.
Globálisan a fiatal munkaerő közel 43 százaléka vagy munkanélküli, vagy van ugyan munkája, de szegénységben él - szerepel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2015 című kiadványát összefoglaló tájékoztatásban.
Az ILO közleménye szerint a fiatalok globális munkanélküliségi rátája továbbra is jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Bár a ráta 13 százalékon stagnált 2012 és 2014 között, ez még mindig jóval meghaladja a válság előtti 11,7 százalékot - áll a tájékoztatásban.
A jelentés előrejelzései szerint ez az arány 2015-re várhatóan eléri a 13,1 százalékot. Hozzáteszik: a fiatalok munkanélküliségi rátája annak ellenére magas marad, hogy kevesebb a munkanélküli fiatal, mivel a fiatal foglalkoztatottak száma is csökken.
Az ILO adatai szerint 2014-ben a munkanélküli fiatalok száma globálisan 73,3 millióra csökkent, ez 3,3 millióval kevesebb, mint a válság 2009-es csúcspontját jellemző 76,6 millió.
Az ILO jelentése szerint - amely az Eurostat adatait idézi - Magyarországon 2008 és 2014 között 11,5-ről 13,6-ra nőtt a 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi aránya a korosztályukban. A legmagasabb értéket 2013-ban mérték, ekkor 15,5 százalék volt a ráta Magyarországon.
A tanulmányból kiderül, hogy a fejlett gazdaságokban és az Európai Unióban 2012-höz képest 1,4 százalékponttal csökkent a munkanélküliség a fiatalok körében. Kelet- és Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni térségben, a Közel-keleten és Észak-Afrikában pedig nőtt a fiatalok munkanélküliségi rátája 2012 és 2014 között.
A jelentés szerint a fejlett gazdaságokban emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik munkát találnak, a munkahelyek minősége azonban elmarad a várakozásaiktól. Sokan szenvednek a hosszú távú munkanélküliségtől, az Európai Unióban háromból több mint egy munkanélküli fiatal keres egy évnél hosszabb ideje munkát - derült ki a jelentésből.
Az ILO tanulmánya rávilágít a nemek között továbbra is fennálló szakadékra is: a fiatal nők részvételi aránya a munkaerőpiacon a legtöbb régióban jóval alacsonyabb a fiatal férfiakénál. A munkanélküliség is változatlanul nagyobb mértékben fenyegeti a nőket, mint a férfiakat.
A jelentés készítői szerint az alacsony jövedelmű országokban a fiatalok 31 százaléka nem rendelkezik semmiféle képzettséggel, szemben a közepes jövedelmű államok alsó, illetve felső sávjába tartozó országokkal, ahol ez az arány 6, illetve 2 százalék.
A felmérésben vizsgálták az iskolából a munkahelyre történő átmenetet is. Azok számára, akik stabil munkahelyre vágynak, az átmeneti időszak átlagban 19 hónapig tart világszinten. Az egyetemet végzett fiataloknak általában harmadannyi időre van szükségük ahhoz, hogy stabil munkahelyet találjanak, mint a csak általános iskolát végzetteknek - derül ki az ILO jelentéséből.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
