Lesújtó eredmények: a fiatalok 43 százaléka munkanélküli vagy szegény

A fiatalok közel fele vagy munkanélküli, vagy ha van is munkája, de szegénységben él – írta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet.

  • MTI
shutterstock

Globálisan a fiatal munkaerő közel 43 százaléka vagy munkanélküli, vagy van ugyan munkája, de szegénységben él - szerepel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2015 című kiadványát összefoglaló tájékoztatásban.

Az ILO közleménye szerint a fiatalok globális munkanélküliségi rátája továbbra is jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Bár a ráta 13 százalékon stagnált 2012 és 2014 között, ez még mindig jóval meghaladja a válság előtti 11,7 százalékot - áll a tájékoztatásban.

A jelentés előrejelzései szerint ez az arány 2015-re várhatóan eléri a 13,1 százalékot. Hozzáteszik: a fiatalok munkanélküliségi rátája annak ellenére magas marad, hogy kevesebb a munkanélküli fiatal, mivel a fiatal foglalkoztatottak száma is csökken.

Az ILO adatai szerint 2014-ben a munkanélküli fiatalok száma globálisan 73,3 millióra csökkent, ez 3,3 millióval kevesebb, mint a válság 2009-es csúcspontját jellemző 76,6 millió.

Az ILO jelentése szerint - amely az Eurostat adatait idézi - Magyarországon 2008 és 2014 között 11,5-ről 13,6-ra nőtt a 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi aránya a korosztályukban. A legmagasabb értéket 2013-ban mérték, ekkor 15,5 százalék volt a ráta Magyarországon.

A tanulmányból kiderül, hogy a fejlett gazdaságokban és az Európai Unióban 2012-höz képest 1,4 százalékponttal csökkent a munkanélküliség a fiatalok körében. Kelet- és Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni térségben, a Közel-keleten és Észak-Afrikában pedig nőtt a fiatalok munkanélküliségi rátája 2012 és 2014 között.

A jelentés szerint a fejlett gazdaságokban emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik munkát találnak, a munkahelyek minősége azonban elmarad a várakozásaiktól. Sokan szenvednek a hosszú távú munkanélküliségtől, az Európai Unióban háromból több mint egy munkanélküli fiatal keres egy évnél hosszabb ideje munkát - derült ki a jelentésből.

Az ILO tanulmánya rávilágít a nemek között továbbra is fennálló szakadékra is: a fiatal nők részvételi aránya a munkaerőpiacon a legtöbb régióban jóval alacsonyabb a fiatal férfiakénál. A munkanélküliség is változatlanul nagyobb mértékben fenyegeti a nőket, mint a férfiakat.

A jelentés készítői szerint az alacsony jövedelmű országokban a fiatalok 31 százaléka nem rendelkezik semmiféle képzettséggel, szemben a közepes jövedelmű államok alsó, illetve felső sávjába tartozó országokkal, ahol ez az arány 6, illetve 2 százalék.

A felmérésben vizsgálták az iskolából a munkahelyre történő átmenetet is. Azok számára, akik stabil munkahelyre vágynak, az átmeneti időszak átlagban 19 hónapig tart világszinten. Az egyetemet végzett fiataloknak általában harmadannyi időre van szükségük ahhoz, hogy stabil munkahelyet találjanak, mint a csak általános iskolát végzetteknek - derül ki az ILO jelentéséből.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.