Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A fiatalok közel fele vagy munkanélküli, vagy ha van is munkája, de szegénységben él – írta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet.

Globálisan a fiatal munkaerő közel 43 százaléka vagy munkanélküli, vagy van ugyan munkája, de szegénységben él - szerepel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Globális foglalkoztatási trendek a fiatalok körében 2015 című kiadványát összefoglaló tájékoztatásban.
Az ILO közleménye szerint a fiatalok globális munkanélküliségi rátája továbbra is jelentősen meghaladja a válság előtti szintet. Bár a ráta 13 százalékon stagnált 2012 és 2014 között, ez még mindig jóval meghaladja a válság előtti 11,7 százalékot - áll a tájékoztatásban.
A jelentés előrejelzései szerint ez az arány 2015-re várhatóan eléri a 13,1 százalékot. Hozzáteszik: a fiatalok munkanélküliségi rátája annak ellenére magas marad, hogy kevesebb a munkanélküli fiatal, mivel a fiatal foglalkoztatottak száma is csökken.
Az ILO adatai szerint 2014-ben a munkanélküli fiatalok száma globálisan 73,3 millióra csökkent, ez 3,3 millióval kevesebb, mint a válság 2009-es csúcspontját jellemző 76,6 millió.
Az ILO jelentése szerint - amely az Eurostat adatait idézi - Magyarországon 2008 és 2014 között 11,5-ről 13,6-ra nőtt a 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi aránya a korosztályukban. A legmagasabb értéket 2013-ban mérték, ekkor 15,5 százalék volt a ráta Magyarországon.
A tanulmányból kiderül, hogy a fejlett gazdaságokban és az Európai Unióban 2012-höz képest 1,4 százalékponttal csökkent a munkanélküliség a fiatalok körében. Kelet- és Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni térségben, a Közel-keleten és Észak-Afrikában pedig nőtt a fiatalok munkanélküliségi rátája 2012 és 2014 között.
A jelentés szerint a fejlett gazdaságokban emelkedett azoknak a fiataloknak a száma, akik munkát találnak, a munkahelyek minősége azonban elmarad a várakozásaiktól. Sokan szenvednek a hosszú távú munkanélküliségtől, az Európai Unióban háromból több mint egy munkanélküli fiatal keres egy évnél hosszabb ideje munkát - derült ki a jelentésből.
Az ILO tanulmánya rávilágít a nemek között továbbra is fennálló szakadékra is: a fiatal nők részvételi aránya a munkaerőpiacon a legtöbb régióban jóval alacsonyabb a fiatal férfiakénál. A munkanélküliség is változatlanul nagyobb mértékben fenyegeti a nőket, mint a férfiakat.
A jelentés készítői szerint az alacsony jövedelmű országokban a fiatalok 31 százaléka nem rendelkezik semmiféle képzettséggel, szemben a közepes jövedelmű államok alsó, illetve felső sávjába tartozó országokkal, ahol ez az arány 6, illetve 2 százalék.
A felmérésben vizsgálták az iskolából a munkahelyre történő átmenetet is. Azok számára, akik stabil munkahelyre vágynak, az átmeneti időszak átlagban 19 hónapig tart világszinten. Az egyetemet végzett fiataloknak általában harmadannyi időre van szükségük ahhoz, hogy stabil munkahelyet találjanak, mint a csak általános iskolát végzetteknek - derül ki az ILO jelentéséből.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).