Ösztöndíj PhD-hallgatóknak, kutatóknak és művészeknek: külföldi útra pályázhattok

40 évnél fiatalabb kutatók, mesterszakos diplomával rendelkezők, művészek, oktatók, PhD/DLA hallgatók és tudományos...

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

40 évnél fiatalabb kutatók, mesterszakos diplomával rendelkezők, művészek, oktatók, PhD/DLA hallgatók és tudományos fokozattal rendelkezők pályázhatnak a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjra, amely a nyertesek 3-8 hónapos külföldi tartózkodását támogatja.

Az út célja lehet alkotómunka, kutatás, műfordítás vagy posztgraduális képzésben való részvétel, az ösztöndíj időtartama az állami költségvetés függvényében egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg. Indokolt esetben nem kizáró ok, ha valaki korábban már elnyerte az ösztöndíjat.

Valamennyi tudományágban lehet pályázni, az ösztöndíj mellett szállás- és útiköltség-támogatást is kapnak a nyertesek. Postai úton és online is kell jelentkezni, a pályázati anyagnak tartalmaznia kell többek között a publikációk vagy alkotások jegyzékét, szakmai önéletrajzot magyar és angol nyelven, munkatervet, költségtervet, az egyetemi diploma és nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolatát, illetve a fogadóintézmény igazolását. A határidő november 5., az utat legkorábban 2014. áprilisában lehet megkezdeni. Tovább információt a pályázatról itt találtok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.