Ki találta ki, hogy azt mondjuk fotózáskor, hogy csíííz?

Elgondolkodtatok már azon, honnan ered, hogy fényképezéskor mindenki azt mondja, hogy „csíííz”?

  • Eduline
stiller

Sokszor halljuk vagy mondjuk azt fényképezéskor, hogy „csíííz”, de sokan nem tudják, hogy honnan is ered ez a szokás. A csíz (eredetileg cheese) azért jó, mert a benne lévő hangok kiejtése közben pont úgy áll a szánk, ami a természetes mosolyhoz a legközelebb áll - írta a Today I found out.

Azt nehéz megmondani, ki mondta először ezt fényképezéskor, de az első, hivatalos említése egy amerikai napilapban, a Big Spring Heraldban volt 1943-ban. Ott az egykori amerikai nagykövet, Joseph E. Davies árulta el az apró kulisszatitkot, aki szerint így akkor is lehet mosolyogni, ha az ember éppen Moszkvába készül. „Egy ravasz, nagyon nagy formátumú politikustól tanultam ezt a trükköt. De persze, nem fogom elárulni, ki is volt ő” – mondta a lapnak. Mivel Davies Franklin D. Roosevelttel dolgozott együtt, ezért sokan tudni vélik, ő az eredeti cheese feltalálója.

A fényképezés kialakulásától kezdve egészen az 1900-as évek elejéig nagyon ritka volt, hogy valaki mosolygott volna a fotókon. Ennek egyik oka a viktoriánus szemlélet volt (1837-1901), mely szerint csak a gyerekeknél, a parasztoknál és a részegeknél volt elfogadott a mosolygás.

De az is közrejátszott a mosolygás kerülésében, hogy akkoriban igen hosszú volt az exponálás ideje, 1826-ban például még 8 óra is lehetett, de előfordult, hogy több napig is tartott (hozzá kell tenni, akkoriban inkább tájakat fényképeztek). Az első, emberek fotózására is alkalmas eljárás a dagerrotípia volt, de még ennél is egy-másfél percig kellett mozdulatlannak maradni.

De az is logikus érv lehet a mosolygás elkerülésére, hogy a viktoriánus korban messzemenőkig nem volt fontos a szájhigiénia és a fogorvoslás sem volt fejlett, így leginkább kihúzták azokat a fogakat, amikkel bajuk volt.

Valamint azért is inkább komolyak a fotókon, mivel a fényképezkedés akkoriban igen drága mulatság volt, még a gazdagabbak is egyszer vagy kétszer engedhették meg maguknak, így ez akkoriban ünnepszámba ment.

A fényképezés a Kodak 1888-as megjelenésével változott meg. George Eastman alapította a céget és olyan „filléres” kamerákat dobott piacra, amelyek akkoriban 5 dollárba kerültek (ez mai áron nézve olyan 135 dollár), 1900-ban pedig kiadott egy egyetlen dollárba kerülő gépet is. Ez gyökereiben változtatta meg a fotózkodást, de a mosolygásra várni kellett a Hollywoodban beinduló filmgyártásig.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.