Többen takarékoskodnak, mint tavaly: a legtöbb a fiatal lakásvásárlásra gyűjt

A 19 és 29 év közöttiek több mint 44 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással – ez derült ki a K&H ifjúsági indexének 2018 második negyedéves adataiból.

  • Eduline
pixabay

A K&H ifjúsági indexéből kiderül, hogy a 19 és 29 év közötti fiatalok megtakarítási viselkedése nagyon különböző. 27 százalékukra jellemző a leginkább tudatos attitűd, ők minden hónap elején félretesznek egy adott összeget. Fordítva gondolkozik minden ötödik fiatal: ők a hónap végén megmaradt pénzt teszik el, 31 százalék pedig csak alkalmanként takarít meg, amikor épp úgy alakul, hogy maradt pénzük a hónap végén.

A maradék 22 százalék úgy nyilatkozott, hogy semmilyen módon nem takarít meg. A megtakarítások hiánya leginkább a munkanélküliekre (43%) és a nyugati megyékben élőkre (31%) volt jellemző, legkevésbé pedig Budapestre, ahol csak 13 százalék nem tesz félre valamilyen összeget minden hónapban.

Borúlátók a huszonévesek, ha pénzről van szó

A 19-29 éves korosztály borúlátó jelenlegi pénzügyeivel kapcsolatban, viszont egyre többen várnak javulást a jövőben - derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Összességében megtakarítással a megkérdezett fiatalok 44 százaléka rendelkezett, ami illik a 2017 hasonló időszaka óta tapasztalt mérsékelten növekvő tendenciába. Az aktív keresők esetében ennél természetesen magasabb az arány, 52 százalékuk rendelkezik megtakarítással.

A K&H ifjúsági indexe szerint, ami a megtakarítási célt illeti, a legtöbben azok a fiatalok voltak, akik lakásvásárlást említettek megtakarítási célként (51%). Nagymértékben nőtt azok aránya, akik nem említettek konkrét célt, csak általános tartalékot, ők tették ki a megkérdezettek 43 százalékát.

Álláskeresés előtt: tényleg ennyi az átlagfizetés?

Augusztusban a bruttó átlagkereset 321 172 forint, a nettó átlagkereset 213 579 forint volt, egyformán 10,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában a keresetek 11,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?