Többen takarékoskodnak, mint tavaly: a legtöbb a fiatal lakásvásárlásra gyűjt

A 19 és 29 év közöttiek több mint 44 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással – ez derült ki a K&H ifjúsági indexének 2018 második negyedéves adataiból.

  • Eduline
pixabay

A K&H ifjúsági indexéből kiderül, hogy a 19 és 29 év közötti fiatalok megtakarítási viselkedése nagyon különböző. 27 százalékukra jellemző a leginkább tudatos attitűd, ők minden hónap elején félretesznek egy adott összeget. Fordítva gondolkozik minden ötödik fiatal: ők a hónap végén megmaradt pénzt teszik el, 31 százalék pedig csak alkalmanként takarít meg, amikor épp úgy alakul, hogy maradt pénzük a hónap végén.

A maradék 22 százalék úgy nyilatkozott, hogy semmilyen módon nem takarít meg. A megtakarítások hiánya leginkább a munkanélküliekre (43%) és a nyugati megyékben élőkre (31%) volt jellemző, legkevésbé pedig Budapestre, ahol csak 13 százalék nem tesz félre valamilyen összeget minden hónapban.

Borúlátók a huszonévesek, ha pénzről van szó

A 19-29 éves korosztály borúlátó jelenlegi pénzügyeivel kapcsolatban, viszont egyre többen várnak javulást a jövőben - derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

Összességében megtakarítással a megkérdezett fiatalok 44 százaléka rendelkezett, ami illik a 2017 hasonló időszaka óta tapasztalt mérsékelten növekvő tendenciába. Az aktív keresők esetében ennél természetesen magasabb az arány, 52 százalékuk rendelkezik megtakarítással.

A K&H ifjúsági indexe szerint, ami a megtakarítási célt illeti, a legtöbben azok a fiatalok voltak, akik lakásvásárlást említettek megtakarítási célként (51%). Nagymértékben nőtt azok aránya, akik nem említettek konkrét célt, csak általános tartalékot, ők tették ki a megkérdezettek 43 százalékát.

Álláskeresés előtt: tényleg ennyi az átlagfizetés?

Augusztusban a bruttó átlagkereset 321 172 forint, a nettó átlagkereset 213 579 forint volt, egyformán 10,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában a keresetek 11,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.