Itt az év másik szava: még szomorúbb az előzőnél

Az év szava az idegengyűlölet, vagyis a xenophobia a Dictionary.com amerikai szótár szerint, miután az Oxford Dictionaries az igazság utáni állapotra utaló kifejezést választotta meg.

  • eduline/mti
AFP / Bulent Kilic

A Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről szóló Brexit-népszavazás, a színes bőrűek elleni rendőri erőszak Amerikában, a szíriai menekültválság és az amerikai elnökválasztás voltak az év legtöbb vitát kiváltó témái, amelyek az egyes szavak iránti kiugró érdeklődésben is megnyilvánultak - mondta Jane Solomon, a Dictionary.com egyik szerkesztője.

A 21 éves portál meghatározása alapján a xenophobia (magyarosan xenofóbia) "a félelem a külföldiektől, a más kultúrájú emberektől vagy az idegenektől és a gyűlölet irántuk". A szerkesztők azt tervezik, hogy a szómagyarázatot kibővítik a "sajátunktól eltérő hátterű emberek szokásai, ruházata és kultúrája" miatti félelemmel vagy nemtetszéssel - magyarázta Solomon. A xenophobia két ógörög szó összetételéből származik, az előtag a xenoszból, mely idegent vagy vendéget, az utótag a phoboszból, mely félelmet, pánikot jelent - tette hozzá.

 

Sosem találnád ki, mi lett az idei év szava

A xenophobia kereséseinek száma 938 százalékkal emelkedett június 22. és június 24. között, a Brexit-népszavazás június 23-án volt. A keresés ismét magasba szökött Obama elnök június 29-i beszéde után, amelyben arról igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy Donald Trump retorikáját nem a populizmus, hanem annál rosszabb, a xenofóbia hatja át.

Az oaklandi (Kalifornia) székhelyű Dictionary.com 2010 óta választja meg az év szavát a keresési gyakoriság, valamint a cég szerkesztőit, marketingeseit és más szakembereit tömörítő csapat véleménye alapján. A 2016-os év hangulatát tükrözi az oxfordi angol szótár választása is: szerintük az év szava a posztigazság (post-truth), amely a politikai nyelvben azt a korszakot írja le, ahol az igazság, a tények elvesztik jelentőségüket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.