Itt az év másik szava: még szomorúbb az előzőnél

Az év szava az idegengyűlölet, vagyis a xenophobia a Dictionary.com amerikai szótár szerint, miután az Oxford Dictionaries az igazság utáni állapotra utaló kifejezést választotta meg.

  • eduline/mti
AFP / Bulent Kilic

A Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről szóló Brexit-népszavazás, a színes bőrűek elleni rendőri erőszak Amerikában, a szíriai menekültválság és az amerikai elnökválasztás voltak az év legtöbb vitát kiváltó témái, amelyek az egyes szavak iránti kiugró érdeklődésben is megnyilvánultak - mondta Jane Solomon, a Dictionary.com egyik szerkesztője.

A 21 éves portál meghatározása alapján a xenophobia (magyarosan xenofóbia) "a félelem a külföldiektől, a más kultúrájú emberektől vagy az idegenektől és a gyűlölet irántuk". A szerkesztők azt tervezik, hogy a szómagyarázatot kibővítik a "sajátunktól eltérő hátterű emberek szokásai, ruházata és kultúrája" miatti félelemmel vagy nemtetszéssel - magyarázta Solomon. A xenophobia két ógörög szó összetételéből származik, az előtag a xenoszból, mely idegent vagy vendéget, az utótag a phoboszból, mely félelmet, pánikot jelent - tette hozzá.

 

Sosem találnád ki, mi lett az idei év szava

A xenophobia kereséseinek száma 938 százalékkal emelkedett június 22. és június 24. között, a Brexit-népszavazás június 23-án volt. A keresés ismét magasba szökött Obama elnök június 29-i beszéde után, amelyben arról igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy Donald Trump retorikáját nem a populizmus, hanem annál rosszabb, a xenofóbia hatja át.

Az oaklandi (Kalifornia) székhelyű Dictionary.com 2010 óta választja meg az év szavát a keresési gyakoriság, valamint a cég szerkesztőit, marketingeseit és más szakembereit tömörítő csapat véleménye alapján. A 2016-os év hangulatát tükrözi az oxfordi angol szótár választása is: szerintük az év szava a posztigazság (post-truth), amely a politikai nyelvben azt a korszakot írja le, ahol az igazság, a tények elvesztik jelentőségüket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.