Itt a feketeleves: újabb felmérésben végzett rossz helyen Magyarország

Hatvan ország közül az utolsó tízbe került Magyarország a svájci IMD üzleti iskola World Talent rangsorában, amely azt mérte fel, mennyire képesek az államok kitanítani, bevonzani és megtartani a tehetségeket. Tíz év alatt 35 helyet rontottunk.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

A svájci International Institute for Management Development (IMD) World Talent Report 2014 című felmérése az IMD által évente kiadott versenyképességi évkönyvben (World Competitiveness Yearbook) szereplő hatvan országot rangsorolta. A listát három szempont alapján állították össze: a beruházás és fejlesztés, a vonzerő és a felkészültség alapján. Magyarország a 2005-ös 16. helyről 2010-re a 33., 2014-re pedig az 51. helyre esett vissza. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2015: összefoglalónkat itt olvashatjátok, a képzési területi rangsorokat pedig itt nézhetitek meg

Az első faktornál számít az oktatásra fordított teljes, illetve diákonként számított összeg a GDP százalékában, a diákok és tanárok aránya az általános és középiskolákban, a gyakornoki rendszer bevezetésének állapota, illetve a női munkaerő fejlesztése. Magyarországon az egy diákra fordított, GDP-arányos összeg rangsorában a 22. lett, a beruházás és fejlesztés terén a 26. lett, a tanár-diák arány szerint felállított rangsorban viszont jól szerepelt: az általános iskolákban az 5., a középiskolákban pedig a 14. legalacsonyabb az egy tanárra jutó diákok száma.

A vonzerőnél figyelembe veszik többek között a megélhetés költségeit és az életminőséget, illetve azt, hogy mennyire tudja az ország vonzani, illetve megtartani a magasan képzett külföldi munkaerőt, és ez a célkitűzés mennyire játszik fontos szerepet az oktatás irányításában. Az "agyelszívás" jelensége - a képzett munkaerő kivándorlása - Magyarországnál csak Bulgáriát érinti hátrányosabban.

A felkészültség terén azt nézték, hogy mennyire felel meg az oktatás a gazdaság szükségleteinek: figyelembe vették többek között a munkaerő növekedését, képzettségét, nyelvismeretét, pénzügyi tudását, nemzetközi tapasztalatát, illetve a senior menedzserek számát.

A 2014-es rangsort Svájc vezeti, a top 10-be bekerült még Dánia, Németország, Finnország, Malajzia, Írország, Hollandia, Kanada, Svédország és Norvégia. 2006 kivételével az elmúlt tíz évben Svájc végzett az első helyen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!