Itt a feketeleves: újabb felmérésben végzett rossz helyen Magyarország

Hatvan ország közül az utolsó tízbe került Magyarország a svájci IMD üzleti iskola World Talent rangsorában, amely azt mérte fel, mennyire képesek az államok kitanítani, bevonzani és megtartani a tehetségeket. Tíz év alatt 35 helyet rontottunk.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

A svájci International Institute for Management Development (IMD) World Talent Report 2014 című felmérése az IMD által évente kiadott versenyképességi évkönyvben (World Competitiveness Yearbook) szereplő hatvan országot rangsorolta. A listát három szempont alapján állították össze: a beruházás és fejlesztés, a vonzerő és a felkészültség alapján. Magyarország a 2005-ös 16. helyről 2010-re a 33., 2014-re pedig az 51. helyre esett vissza. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2015: összefoglalónkat itt olvashatjátok, a képzési területi rangsorokat pedig itt nézhetitek meg

Az első faktornál számít az oktatásra fordított teljes, illetve diákonként számított összeg a GDP százalékában, a diákok és tanárok aránya az általános és középiskolákban, a gyakornoki rendszer bevezetésének állapota, illetve a női munkaerő fejlesztése. Magyarországon az egy diákra fordított, GDP-arányos összeg rangsorában a 22. lett, a beruházás és fejlesztés terén a 26. lett, a tanár-diák arány szerint felállított rangsorban viszont jól szerepelt: az általános iskolákban az 5., a középiskolákban pedig a 14. legalacsonyabb az egy tanárra jutó diákok száma.

A vonzerőnél figyelembe veszik többek között a megélhetés költségeit és az életminőséget, illetve azt, hogy mennyire tudja az ország vonzani, illetve megtartani a magasan képzett külföldi munkaerőt, és ez a célkitűzés mennyire játszik fontos szerepet az oktatás irányításában. Az "agyelszívás" jelensége - a képzett munkaerő kivándorlása - Magyarországnál csak Bulgáriát érinti hátrányosabban.

A felkészültség terén azt nézték, hogy mennyire felel meg az oktatás a gazdaság szükségleteinek: figyelembe vették többek között a munkaerő növekedését, képzettségét, nyelvismeretét, pénzügyi tudását, nemzetközi tapasztalatát, illetve a senior menedzserek számát.

A 2014-es rangsort Svájc vezeti, a top 10-be bekerült még Dánia, Németország, Finnország, Malajzia, Írország, Hollandia, Kanada, Svédország és Norvégia. 2006 kivételével az elmúlt tíz évben Svájc végzett az első helyen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.