Hatvan ország közül az utolsó tízbe került Magyarország a svájci IMD üzleti iskola World Talent rangsorában, amely azt mérte fel, mennyire képesek az államok kitanítani, bevonzani és megtartani a tehetségeket. Tíz év alatt 35 helyet rontottunk.
A svájci International Institute for Management Development (IMD) World Talent Report 2014 című felmérése az IMD által évente kiadott versenyképességi évkönyvben (World Competitiveness Yearbook) szereplő hatvan országot rangsorolta. A listát három szempont alapján állították össze: a beruházás és fejlesztés, a vonzerő és a felkészültség alapján. Magyarország a 2005-ös 16. helyről 2010-re a 33., 2014-re pedig az 51. helyre esett vissza. Megjelent a HVG rangsor - Diploma 2015: összefoglalónkat itt olvashatjátok, a képzési területi rangsorokat pedig itt nézhetitek meg.
Az első faktornál számít az oktatásra fordított teljes, illetve diákonként számított összeg a GDP százalékában, a diákok és tanárok aránya az általános és középiskolákban, a gyakornoki rendszer bevezetésének állapota, illetve a női munkaerő fejlesztése. Magyarországon az egy diákra fordított, GDP-arányos összeg rangsorában a 22. lett, a beruházás és fejlesztés terén a 26. lett, a tanár-diák arány szerint felállított rangsorban viszont jól szerepelt: az általános iskolákban az 5., a középiskolákban pedig a 14. legalacsonyabb az egy tanárra jutó diákok száma.
A vonzerőnél figyelembe veszik többek között a megélhetés költségeit és az életminőséget, illetve azt, hogy mennyire tudja az ország vonzani, illetve megtartani a magasan képzett külföldi munkaerőt, és ez a célkitűzés mennyire játszik fontos szerepet az oktatás irányításában. Az "agyelszívás" jelensége - a képzett munkaerő kivándorlása - Magyarországnál csak Bulgáriát érinti hátrányosabban.
A felkészültség terén azt nézték, hogy mennyire felel meg az oktatás a gazdaság szükségleteinek: figyelembe vették többek között a munkaerő növekedését, képzettségét, nyelvismeretét, pénzügyi tudását, nemzetközi tapasztalatát, illetve a senior menedzserek számát.
A 2014-es rangsort Svájc vezeti, a top 10-be bekerült még Dánia, Németország, Finnország, Malajzia, Írország, Hollandia, Kanada, Svédország és Norvégia. 2006 kivételével az elmúlt tíz évben Svájc végzett az első helyen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
