A kutatóknak a kormány várépítése miatt költözniük kellett, de túl korán.
A közelmúltban készült el a Magyar Tudományos Akadémia új kutatóközpontja Ferencvárosban, az együttes a Humán Tudományok Kutatóháza nevet kapta.
Felépítésének oka kettős volt: az esetleg régi, felújításra váró, a városban szétszórt épületek helyet egy egységes, modern és felszerelt helyre költözhessenek a kutatók, másrészt a kormány igényt tartott a budai várnegyedben álló épületekre is, amelyek a kiköltözést követően a jövőben kormányzati célokat is szolgálnak majd.
Bár az új épület elkészült, a bútorok és berendezések beszerzése még folyamatban van, tehát úgy kell elhagyják a régi irodákat a kutatók, hogy üres irodák várják őket - írja a 444. Amíg a közbeszerzést lebonyolítják, elég nagy költségen a régi bútorokat viszik át az új épületbe, hogy aztán néhány hónap múlva le is selejtezzék őket, mikor megvásárolták az újakat.
A portál úgy értesült, hogy többen ezért azt választották (legalább tucatnyian), hogy nem mennek be dolgozni az új épületbe, csak késő tavasszal, mikor már minden a rendelkezésükre áll. A kutatók addig is otthonról folytatják a munkát.
A régészek már beköltözhettek, ugyanis a kutatóműszerek is a helyükre kerültek. Az épületben helyet kapnak még az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, történelem és a filozófia kutatói,egy másik részlegen lesznek társadalmtudósok (politikai és jogtudomány, szociológia, kisebbségkutatás és közgazdaságtan). A hatemeletes épületrészben kap helyet a könyvtár, az archívumok és a szemináriumi termek.
Havonta elhalmozzák munkával a szülők az MTA Nyelvtudományi Intézetét
Bár a magyar utónévlista több mint négyezer keresztnevet tartalmaz, havonta átlagosan harminc-negyven kérelem érkezik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetéhez - írta szombati számában a Magyar Hírlap. Az utónévbizottság a kérelmek közül átlagosan tíz-tizenötöt bírál el pozitívan.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
