A kutatóknak a kormány várépítése miatt költözniük kellett, de túl korán.
A közelmúltban készült el a Magyar Tudományos Akadémia új kutatóközpontja Ferencvárosban, az együttes a Humán Tudományok Kutatóháza nevet kapta.
Felépítésének oka kettős volt: az esetleg régi, felújításra váró, a városban szétszórt épületek helyet egy egységes, modern és felszerelt helyre költözhessenek a kutatók, másrészt a kormány igényt tartott a budai várnegyedben álló épületekre is, amelyek a kiköltözést követően a jövőben kormányzati célokat is szolgálnak majd.
Bár az új épület elkészült, a bútorok és berendezések beszerzése még folyamatban van, tehát úgy kell elhagyják a régi irodákat a kutatók, hogy üres irodák várják őket - írja a 444. Amíg a közbeszerzést lebonyolítják, elég nagy költségen a régi bútorokat viszik át az új épületbe, hogy aztán néhány hónap múlva le is selejtezzék őket, mikor megvásárolták az újakat.
A portál úgy értesült, hogy többen ezért azt választották (legalább tucatnyian), hogy nem mennek be dolgozni az új épületbe, csak késő tavasszal, mikor már minden a rendelkezésükre áll. A kutatók addig is otthonról folytatják a munkát.
A régészek már beköltözhettek, ugyanis a kutatóműszerek is a helyükre kerültek. Az épületben helyet kapnak még az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, történelem és a filozófia kutatói,egy másik részlegen lesznek társadalmtudósok (politikai és jogtudomány, szociológia, kisebbségkutatás és közgazdaságtan). A hatemeletes épületrészben kap helyet a könyvtár, az archívumok és a szemináriumi termek.
Havonta elhalmozzák munkával a szülők az MTA Nyelvtudományi Intézetét
Bár a magyar utónévlista több mint négyezer keresztnevet tartalmaz, havonta átlagosan harminc-negyven kérelem érkezik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetéhez - írta szombati számában a Magyar Hírlap. Az utónévbizottság a kérelmek közül átlagosan tíz-tizenötöt bírál el pozitívan.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
