Hárommilliót ad az EU a fiatal magyar vállalkozóknak

Van egy jó ötleted, ami szerinted biztos működne, csak nincs kezdőtőkéd? Az EU pont olyan fiataloknak ad ösztönzőül 3 millió forintot, akik ezen a ponton ragadtak be.

  • Eduline
Egy nyugati startup office, ahol az új ötletek születnek.

Új helyet nyitnátok az egyetemistáknak? Esetleg applikációt fejlesztenétek, vagy valami merőben új startupban gondolkodtok? A Vállalkozz Magyarország! uniós fejlesztési program 18-25 év közötti álláskeresők és 25-30 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára biztosít lehetőséget, hogy elindíthassák saját vállalkozásaikat.

A programot két régióban, az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon hirdették meg, ezzel is csökkenteni kívánják a munkanélküliséget, valamint a megkönnyíteni a fiatalok helyben maradását.

Magyarországról indultak, a világ legjobbjai közé kerültek: itt a Forbes legfrissebb listája

Idén is összeállította a Forbes a legsikeresebb 30-on aluli vezetők, befektetők és vállalkozók listáját. A győztesek közül ketten is a szomszédból indultak, de a listán magyarok is találhatók.

A program szakmai támogatást is nyújt az ötletek gazdáinak egy továbbképzés formájában. A képzés végére elkészíthetik szakmai tervüket, ezek közül választják ki azokat, amelyeket a legéletképesebbnek ítélnek meg. A vállalkozás megindítását követően legalább 2, maximum 3 millió forintra pályázhatnak a fiatal vállalkozók, melyet az Európai Szociális Alap szolgáltat vissza nem térítendő támogatás formájában.

A jelentkezés már elindult, a képzések ősszel indulnak -  tájékoztatta az Eduline-t a koordinációban szerepet vállaló Enterprise Hungary.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.