Ha keveset alszol, zseni leszel? Bizarr alvási szokásokat vizsgáltak

A világ leghíresebb és sikeresebb embereinek bizarr alvási szokásait gyűjtötte és hasonlította össze infografikán egy brit cég. Ebből kiderül, ti vajon kinek a nyomdokaiba léphetnétek?

  • Eduline
Facebook - SZTE Sleeping Crew

Már-már közhelyszámba megy, amikor azt mondogatják, hogy egyesek azért lettek sikeresek, mert míg az átlagember egyik oldaláról a másikra fordul, ők számos dolgot elintéznek és nem pazarolják az idejüket alvásra.

A mostani kutatás éppen azt vizsgálta, hogy az azonos szektorban dolgozó hírességek alvásmintájában van-e számottevő különbség. A kutatás címének pedig azt adták: „Aludj, mint egy zseni”.

A brit alvásügyi alapítvány, a National Sleep Foundation például a 18-64 éves korosztály számára napi 7-9 óra alvást javasol, az infografika adatai szerint pedig a legsikeresebb emberek bőven ezalatt alszanak. Margaret Thatcher volt brit államfő például híres volt arról, hogy csak napi 4 órát aludt, Nikola Tesla, az "elektromosság nagyatyja" napi kettőt, Silvio Berlusconi olasz politikus napi 2-4 órát, Barack Obama amerikai elnök pedig napi 6 órát alszik, Bill Gates pedig 7 órát tölt az ágyban.

Thatchertől és Obamától eltekintve a politikusok általában több mint 9 órát alszanak naponta. Velük szemben a legkevesebbet a marketingesek és PR-osok töltenek az ágyban: közöttük vannak a legtöbben, akik napi három óránál is kevesebbet alszanak. A cég a YouGov oldal egy kérdőívét használta fel kutatásához, amelyben 1401 felnőtt adatait elemezték - adta hírül a Daily Mail.

A felmérés ugyanakkor ne tévesszen meg titeket: a kialvatlanság miatt nem lesz mindenki sikeres, sőt, olykor nagy árat kell fizetni. A hosszan tartó alváshiány miatt ugyanis figyelmetlenebbek, ingerültebbek lehettek, de számos betegség alapja is lehet. További részleteket itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.