Ha keveset alszol, zseni leszel? Bizarr alvási szokásokat vizsgáltak

A világ leghíresebb és sikeresebb embereinek bizarr alvási szokásait gyűjtötte és hasonlította össze infografikán egy brit cég. Ebből kiderül, ti vajon kinek a nyomdokaiba léphetnétek?

  • Eduline
Facebook - SZTE Sleeping Crew

Már-már közhelyszámba megy, amikor azt mondogatják, hogy egyesek azért lettek sikeresek, mert míg az átlagember egyik oldaláról a másikra fordul, ők számos dolgot elintéznek és nem pazarolják az idejüket alvásra.

A mostani kutatás éppen azt vizsgálta, hogy az azonos szektorban dolgozó hírességek alvásmintájában van-e számottevő különbség. A kutatás címének pedig azt adták: „Aludj, mint egy zseni”.

A brit alvásügyi alapítvány, a National Sleep Foundation például a 18-64 éves korosztály számára napi 7-9 óra alvást javasol, az infografika adatai szerint pedig a legsikeresebb emberek bőven ezalatt alszanak. Margaret Thatcher volt brit államfő például híres volt arról, hogy csak napi 4 órát aludt, Nikola Tesla, az "elektromosság nagyatyja" napi kettőt, Silvio Berlusconi olasz politikus napi 2-4 órát, Barack Obama amerikai elnök pedig napi 6 órát alszik, Bill Gates pedig 7 órát tölt az ágyban.

Thatchertől és Obamától eltekintve a politikusok általában több mint 9 órát alszanak naponta. Velük szemben a legkevesebbet a marketingesek és PR-osok töltenek az ágyban: közöttük vannak a legtöbben, akik napi három óránál is kevesebbet alszanak. A cég a YouGov oldal egy kérdőívét használta fel kutatásához, amelyben 1401 felnőtt adatait elemezték - adta hírül a Daily Mail.

A felmérés ugyanakkor ne tévesszen meg titeket: a kialvatlanság miatt nem lesz mindenki sikeres, sőt, olykor nagy árat kell fizetni. A hosszan tartó alváshiány miatt ugyanis figyelmetlenebbek, ingerültebbek lehettek, de számos betegség alapja is lehet. További részleteket itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.