Huszonötszörös eltérés van a legmagasabb és a legalacsonyabb bérbesorolású munkakörökben fizetett összegek között Magyarországon - derült ki a Trenkwalder és szakmai partnereinek szervezésében lezajlott felmérésből.
Az összegzés szerint csaknem 46 ezer munkavállaló béradatainak felhasználásával készült el a Trenkwalder személyzeti szolgáltató, a Simconsult és a Devise Hungary együttműködésében júniusban az az átfogó felmérés, amelynek alapján szakterületenként, régiónként, ágazatonként, cégméret és tulajdonforma szerint tájékozódni lehet a cégek bérezési gyakorlatáról. A felmérés 15 besorolási szintre bontva elemzi az egyes cégeknél alkalmazott béreket.
Az adatok alapján a legalacsonyabb fizikai besorolású munkavállalók átlagosan 114 ezer forintos havi alapbérrel számolhatnak, míg a legmagasabb besorolású vezetői szinten - jelentős szórással - átlagosan 2,8 millió forintos alapbér jár, ami 25-szörös eltérést jelent. Mennyit keresnek a pályakezdő diplomások? Itt találjátok harminc szakma adataitp.
Tovább növeli a különbséget, hogy miközben a vezetői besorolások esetében a változó bér mértéke eléri az alapbér 25-30 százalékát is, addig ez az arány az alacsonyabb besorolási szinteken csak 10-15 százalék.
Szakterületi összehasonlításban az összjövedelem főként a műszaki, illetve a marketing-értékesítési területeken alakul az átlag felett, míg a termelésben és az adminisztratív területeken dolgozók fizetése 4-8 százalékkal elmarad az átlagtól.
Ágazati bontásban kiemelkedő az elektronikai ipar és a járműipar bérezési szintje, miközben a közüzemi szolgáltatók mellett elsősorban a fémiparban, illetve az építő- és építőanyag-iparban dolgozók számíthatnak az átlagosnál alacsonyabb bérekre.
Regionális összevetésben a fejlettebb régiókban - Budapesten és Közép-Magyarországon, a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon - magasabbak a fizetések. Az ügyviteli és a fizikai besorolások esetében a Dél-Alföldön a legnagyobb, általában 5-8 százalékos az elmaradás, a magasabb szintű munkaköröknél viszont az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió marad el leginkább az országos átlagtól.
A külföldi tulajdonú vállalatok átlagosan 10 százalékkal fizetnek többet, mint a magyar tulajdonú cégek, de egyes szinteken ez a mérték a 20 százalékot is meghaladja. A fizetések nagysága a cég méretével - a létszámmal, illetve az árbevétellel - arányosan is emelkedik.
A felmérés szerint a tavalyihoz hasonlóan az idén is a legtöbb munkáltató a műszaki területen talált nehezen diplomás munkaerőt. A nyilatkozók kétharmada vett fel pályakezdő diplomást az idén, ezek többsége gazdasági vagy műszaki végzettséggel rendelkezett.
A felmérésben részt vevő cégek az idei évben 3-4 százalék körüli béremeléssel számolnak. Átlagon felüli növekedésre számíthatnak a gépiparban és az elektronikai iparban dolgozók, miközben a kereskedelemben és az építőiparban ettől elmaradó bérszintváltozásra lehet számítani. A béremelés mértékét 35-40 százalékban a cég teljesítménye, 30 százalékban az egyéni teljesítmény, míg 25-30 százalékban az infláció alakulása befolyásolja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
