Friss adatok: ennyit keresnek a friss diplomások a vendéglátóiparban és a kereskedelemben

A kereskedelemben és a vendéglátóiparban a vállalatok 92 százaléka foglalkoztat friss diplomásokat, jellemzően...

  • eduline/mti
MTI Fotó: Marjai János

A kereskedelemben és a vendéglátóiparban a vállalatok 92 százaléka foglalkoztat friss diplomásokat, jellemzően 100-150 ezer forint nettó kezdő bérrel. Többnyire a végzettségüknek megfelelő munkakörben kezdik a pályát a fiatal szakemberek, akiktől egyebek mellett biztos idegennyelv-ismeretet és jó kommunikációs készséget várnak el - derült ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Karrier Napján kiállító 26 jelentős vállalat részvételével végzett kutatásból.

A BGF szerdai közleménye szerint friss diplomás munkaerőt a megkérdezettek körében két vállalat kivételével minden cég foglalkoztat. A cégek 69 százaléka szerint új munkatárs kiválasztása esetén számít, hogy a pályázó a munkakörnek megfelelő szakon szerzett oklevelet, 8 százalékuk ezt elengedhetetlennek tartja.

Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről

I. Pályakezdő jogászok

II. Gazdasági diplomások

III. Orvosok

IV. Bölcsészek

V. Gépészmérnökök

A vállalati visszajelzések alapján az idegennyelv-ismeret és a jó kommunikációs készség mellett a határozottság, önállóság, a pozitív kisugárzás és a rugalmasság a legfontosabb elvárás. 

A felmérésben részt vevő vállalatok 61 százaléka 100-150 ezer forint között, 22 százaléka pedig 150-200 ezer forint között határozta meg a frissdiplomások nettó átlagkeresetét. A vendéglátóiparban és a kereskedelemben a cégek 8 százalékánál kereshet a pályakezdő 200 ezer forint felett. Ugyanakkor 100 ezer forintnál alacsonyabb kezdő bért csupán a vállalatok 9 százaléka jelölt meg.

A szakmai gyakorlatot kifejezetten támogatták a megkérdezett munkaadók, két kivétellel minden cég pozitívan nyilatkozott erről a képzési formáról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.