Fiktív igazolásokat adott három diáknak, eljárást indítottak az igazgató ellen

Három rendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítja a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság a dombóvári szakképző iskola...

  • MTI

Három rendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítja a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság a dombóvári szakképző iskola korábbi igazgatóját - közölte a főkapitányság bűnügyi osztálya. 

Tájékoztatása szerint a Herczeg Esterházy Miklós Szakképző Iskolában 2009-ben három tanuló szabálytalan körülmények között jutott bizonyítványhoz. A nyomozást vádemelési javaslattal zárták le.

Az egyik tanuló Kiss Béla dombóvári MSZP-s képviselő volt, aki az eljárás kezdetén az MTI-nek azt mondta, hogy felnőttképzésben vett részt, és egyéni tanrendet kapott az intézménytől, amire "más szabályok vonatkoznak, mint a nappali oktatásra". A nyomozóhatóság a tanulókat nem gyanúsítja bűncselekménnyel.

Az iskola akkori igazgatóját, Vida Jánost szintén tanulmányok fiktív igazolása miatt 2011-ben hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással vádolta a Tolna Megyei Főügyészség. A Szekszárdi Törvényszék felmentő ítélete után a Pécsi Ítélőtábla másodfokon megállapította a hivatali visszaélés elkövetését, és két-két év próbára bocsátotta a 2010-ben nyugdíjba vonult intézményvezetőt, valamint helyettesét. A vádlottak fellebbezése után a Kúria - a sajtótitkárság tájékoztatása szerint - 2013. február 14-én jogerősen megrovásban részesítette a két volt iskolai vezetőt.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.