Fiatal munkanélküliek: nagy baj lehet belőle

Az ifjúsági munkanélküliség komplex probléma, amely, ha nem oldják meg időben, nagyon komoly következményekkel jár...

  • MTI
Túry Gergely

Az ifjúsági munkanélküliség komplex probléma, amely, ha nem oldják meg időben, nagyon komoly következményekkel jár akár szociális, akár demográfiai téren - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa az MTI-nek csütörtökön Szegeden, ahol Ifjúsági foglalkoztatás címmel tartott előadást.

A politikus az európai Ifjúsági Garancia Program kapcsán emlékeztetett arra, hogy a bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament és a tanács úgy döntött, azokra a régiókra fókuszál elsősorban, ahol az ifjúsági munkanélküliség 25 százaléknál magasabb. A dél-alföldi régió ezek közé tartozik, három másik magyarországi régióval együtt - jelezte.

Nagyon fontos, hogy Magyarország kedvezményezettje legyen egy ilyen új uniós programnak, ami megpróbálja a jobb, már működő modelleket áttelepíteni azokba a térségekbe, ahol nagy gondokkal küzdenek - húzta alá Andor László. 

Emlékeztetett arra, hogy uniós szinten egy új pénzügyi eszköz, többletforrás áll rendelkezésre a 2014. január elsejével induló ciklusban. Ez 6 milliárd eurót jelent legalább, amit az első két évre kell koncentrálni. Ez az időszak ugyanis, amikor a recesszió, illetve annak következményei még erősen sújtják az uniós országokat, főleg a perifériát. Emellett rendelkezésre áll az Európai Szociális Alap, amely közel 80 milliárd eurót jelent a következő hét évre. Ez azt jelenti, hogy évente több mint 10 milliárd euró áll az unió egészében rendelkezésre. 

A biztos kifejtette: működő modellért nem kell messzire menni, hiszen Ausztria produkálja a legjobb eredményeket. A szomszédos országban a válságidőszakban is 8 százalék alatt volt az ifjúsági munkanélküliség, amikor az uniós átlag 20 százalék fölé emelkedett. Nagyon jól működő foglalkoztatási szolgálatuk van, amely jól felméri a keresletet és a kínálatot, emellett színvonalas az uniós pénzügyi eszközök felhasználása. Kiváló az együttműködés a foglalkoztatási szolgálatok és a szociális partnerek között. A munkáltatók és a munkavállalók a lehetőségeikről és az igényeikről folyamatosan tájékoztatják a rendszert - sorolta.

Hozzátette: a rendszer tájékoztatást ad a szükséges képzési irányokról is. Így az úgynevezett duális szakképzés, amely párhuzamosan futtatja az elméleti oktatást a munkatapasztalat megszerzésével, kapcsot teremt az iskolapad és az első munkahely között. Ennek a modellnek a terjesztése nagyon fontos feladat - fogalmazott Andor László. Az Ifjúsági Garancia, mint egy ernyő, ezeknek a reformoknak a megvalósításra lehetőséget nyújt - mutatott rá. 

Emlékeztetett arra, hogy a tagországok vállalták, hogy a program bevezetését januárban elindítják. A kétéves többletfinanszírozás csak azokra az országokra vonatkozik, ahol 25 százaléknál magasabb a munkanélküliség, de szükség esetén ez a forrás meghosszabbítható - jelezte. 

Andor László szerint Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a szakképzés szintjén van, hiszen a vállalatok megtelepedésénél sok esetben az a probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő szakképzett munkaerő. A fiatalok közt különösen koncentrálni kell a korai iskolaelhagyók körére, a kisebbségekhez tartozókra, valamint a hátrányos helyzetű településen élőkre. Az ő aktiválásuk, bevonásuk a további képzési lehetőségekbe kulcsfontosságú lenne - hangsúlyozta az uniós biztos.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.