Az ifjúsági munkanélküliség komplex probléma, amely, ha nem oldják meg időben, nagyon komoly következményekkel jár...
Az ifjúsági munkanélküliség komplex probléma, amely, ha nem oldják meg időben, nagyon komoly következményekkel jár akár szociális, akár demográfiai téren - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa az MTI-nek csütörtökön Szegeden, ahol Ifjúsági foglalkoztatás címmel tartott előadást.
A politikus az európai Ifjúsági Garancia Program kapcsán emlékeztetett arra, hogy a bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament és a tanács úgy döntött, azokra a régiókra fókuszál elsősorban, ahol az ifjúsági munkanélküliség 25 százaléknál magasabb. A dél-alföldi régió ezek közé tartozik, három másik magyarországi régióval együtt - jelezte.
Nagyon fontos, hogy Magyarország kedvezményezettje legyen egy ilyen új uniós programnak, ami megpróbálja a jobb, már működő modelleket áttelepíteni azokba a térségekbe, ahol nagy gondokkal küzdenek - húzta alá Andor László.
Emlékeztetett arra, hogy uniós szinten egy új pénzügyi eszköz, többletforrás áll rendelkezésre a 2014. január elsejével induló ciklusban. Ez 6 milliárd eurót jelent legalább, amit az első két évre kell koncentrálni. Ez az időszak ugyanis, amikor a recesszió, illetve annak következményei még erősen sújtják az uniós országokat, főleg a perifériát. Emellett rendelkezésre áll az Európai Szociális Alap, amely közel 80 milliárd eurót jelent a következő hét évre. Ez azt jelenti, hogy évente több mint 10 milliárd euró áll az unió egészében rendelkezésre.
A biztos kifejtette: működő modellért nem kell messzire menni, hiszen Ausztria produkálja a legjobb eredményeket. A szomszédos országban a válságidőszakban is 8 százalék alatt volt az ifjúsági munkanélküliség, amikor az uniós átlag 20 százalék fölé emelkedett. Nagyon jól működő foglalkoztatási szolgálatuk van, amely jól felméri a keresletet és a kínálatot, emellett színvonalas az uniós pénzügyi eszközök felhasználása. Kiváló az együttműködés a foglalkoztatási szolgálatok és a szociális partnerek között. A munkáltatók és a munkavállalók a lehetőségeikről és az igényeikről folyamatosan tájékoztatják a rendszert - sorolta.
Hozzátette: a rendszer tájékoztatást ad a szükséges képzési irányokról is. Így az úgynevezett duális szakképzés, amely párhuzamosan futtatja az elméleti oktatást a munkatapasztalat megszerzésével, kapcsot teremt az iskolapad és az első munkahely között. Ennek a modellnek a terjesztése nagyon fontos feladat - fogalmazott Andor László. Az Ifjúsági Garancia, mint egy ernyő, ezeknek a reformoknak a megvalósításra lehetőséget nyújt - mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy a tagországok vállalták, hogy a program bevezetését januárban elindítják. A kétéves többletfinanszírozás csak azokra az országokra vonatkozik, ahol 25 százaléknál magasabb a munkanélküliség, de szükség esetén ez a forrás meghosszabbítható - jelezte.
Andor László szerint Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a szakképzés szintjén van, hiszen a vállalatok megtelepedésénél sok esetben az a probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő szakképzett munkaerő. A fiatalok közt különösen koncentrálni kell a korai iskolaelhagyók körére, a kisebbségekhez tartozókra, valamint a hátrányos helyzetű településen élőkre. Az ő aktiválásuk, bevonásuk a további képzési lehetőségekbe kulcsfontosságú lenne - hangsúlyozta az uniós biztos.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
