Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Túry Gergely
Az ifjúsági munkanélküliség komplex probléma, amely, ha nem oldják meg időben, nagyon komoly következményekkel jár akár szociális, akár demográfiai téren - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa az MTI-nek csütörtökön Szegeden, ahol Ifjúsági foglalkoztatás címmel tartott előadást.
A politikus az európai Ifjúsági Garancia Program kapcsán emlékeztetett arra, hogy a bizottság kezdeményezésére az Európai Parlament és a tanács úgy döntött, azokra a régiókra fókuszál elsősorban, ahol az ifjúsági munkanélküliség 25 százaléknál magasabb. A dél-alföldi régió ezek közé tartozik, három másik magyarországi régióval együtt - jelezte.
Nagyon fontos, hogy Magyarország kedvezményezettje legyen egy ilyen új uniós programnak, ami megpróbálja a jobb, már működő modelleket áttelepíteni azokba a térségekbe, ahol nagy gondokkal küzdenek - húzta alá Andor László.
Emlékeztetett arra, hogy uniós szinten egy új pénzügyi eszköz, többletforrás áll rendelkezésre a 2014. január elsejével induló ciklusban. Ez 6 milliárd eurót jelent legalább, amit az első két évre kell koncentrálni. Ez az időszak ugyanis, amikor a recesszió, illetve annak következményei még erősen sújtják az uniós országokat, főleg a perifériát. Emellett rendelkezésre áll az Európai Szociális Alap, amely közel 80 milliárd eurót jelent a következő hét évre. Ez azt jelenti, hogy évente több mint 10 milliárd euró áll az unió egészében rendelkezésre.
A biztos kifejtette: működő modellért nem kell messzire menni, hiszen Ausztria produkálja a legjobb eredményeket. A szomszédos országban a válságidőszakban is 8 százalék alatt volt az ifjúsági munkanélküliség, amikor az uniós átlag 20 százalék fölé emelkedett. Nagyon jól működő foglalkoztatási szolgálatuk van, amely jól felméri a keresletet és a kínálatot, emellett színvonalas az uniós pénzügyi eszközök felhasználása. Kiváló az együttműködés a foglalkoztatási szolgálatok és a szociális partnerek között. A munkáltatók és a munkavállalók a lehetőségeikről és az igényeikről folyamatosan tájékoztatják a rendszert - sorolta.
Hozzátette: a rendszer tájékoztatást ad a szükséges képzési irányokról is. Így az úgynevezett duális szakképzés, amely párhuzamosan futtatja az elméleti oktatást a munkatapasztalat megszerzésével, kapcsot teremt az iskolapad és az első munkahely között. Ennek a modellnek a terjesztése nagyon fontos feladat - fogalmazott Andor László. Az Ifjúsági Garancia, mint egy ernyő, ezeknek a reformoknak a megvalósításra lehetőséget nyújt - mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy a tagországok vállalták, hogy a program bevezetését januárban elindítják. A kétéves többletfinanszírozás csak azokra az országokra vonatkozik, ahol 25 százaléknál magasabb a munkanélküliség, de szükség esetén ez a forrás meghosszabbítható - jelezte.
Andor László szerint Magyarországon a legnagyobb probléma jelenleg a szakképzés szintjén van, hiszen a vállalatok megtelepedésénél sok esetben az a probléma, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő szakképzett munkaerő. A fiatalok közt különösen koncentrálni kell a korai iskolaelhagyók körére, a kisebbségekhez tartozókra, valamint a hátrányos helyzetű településen élőkre. Az ő aktiválásuk, bevonásuk a további képzési lehetőségekbe kulcsfontosságú lenne - hangsúlyozta az uniós biztos.
