2013 szeptemberétől új képzéseket indítanak az egyetemek és főiskolák: a felsőoktatási szakképzések kétévesek, és bár diploma nem jár értük, a kreditek jelentős részét beszámítják az intézmények, ha alap- vagy osztatlan szakon tanultok tovább. Itt találjátok a legfontosabb információkat a képzésekről.
Milyen felsőoktatási szakképzések közül választhattok?
2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át, amelyet csak főiskolák és egyetemek indíthatnak. Összegyűjtöttük, milyen képzésekre jelentkezhettek nappali tagozaton, állami ösztöndíjasként. Itt találjátok a képzések listáját, az intézmények kínálatát pedig a felvin nézhetitek meg.
Milyenek a pontszámítás szabályai?
Ahhoz, hogy bekerülhessetek egy felsőoktatási szakképzésre, legalább 200 pontot kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül.
Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak. A pontos szabályokat itt olvashatjátok el.
Miért éri meg elvégezni a kétéves képzést?
Ha a kétéves képzés elvégzése után ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják (a kétéves képzés alatt 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát 90-et számítanak be). A cikk folytatását itt olvashatjátok el.
Milyenek voltak a ponthatárok 2012-ben?
Tavaly még nem felsőoktatási, hanem felsőfokú szakképzések indultak, akkor a legnépszerűbb szak az idegenforgalmi szakmenedzser volt: a legjobb érettségi és tanulmányi eredménnyel a Miskolci Egyetem fizetős képzésére jelentkezők rendelkeztek, ott 358-nál húzták meg a ponthatárt, míg a Nyugat-magyarországi Egyetem levelezős képzésén 344 volt az alsó határ. Milyenek voltak a ponthatárok a többi felsőfokú szakképzésen? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
