2013 szeptemberétől új képzéseket indítanak az egyetemek és főiskolák: a felsőoktatási szakképzések kétévesek, és bár diploma nem jár értük, a kreditek jelentős részét beszámítják az intézmények, ha alap- vagy osztatlan szakon tanultok tovább. Itt találjátok a legfontosabb információkat a képzésekről.
Milyen felsőoktatási szakképzések közül választhattok?
2013 szeptemberétől megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzés veszi át, amelyet csak főiskolák és egyetemek indíthatnak. Összegyűjtöttük, milyen képzésekre jelentkezhettek nappali tagozaton, állami ösztöndíjasként. Itt találjátok a képzések listáját, az intézmények kínálatát pedig a felvin nézhetitek meg.
Milyenek a pontszámítás szabályai?
Ahhoz, hogy bekerülhessetek egy felsőoktatási szakképzésre, legalább 200 pontot kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal együtt, de a más jogcímen szerzett többletpontok nélkül.
Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak. A pontos szabályokat itt olvashatjátok el.
Miért éri meg elvégezni a kétéves képzést?
Ha a kétéves képzés elvégzése után ugyanazon a területen jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra, a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják (a kétéves képzés alatt 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát 90-et számítanak be). A cikk folytatását itt olvashatjátok el.
Milyenek voltak a ponthatárok 2012-ben?
Tavaly még nem felsőoktatási, hanem felsőfokú szakképzések indultak, akkor a legnépszerűbb szak az idegenforgalmi szakmenedzser volt: a legjobb érettségi és tanulmányi eredménnyel a Miskolci Egyetem fizetős képzésére jelentkezők rendelkeztek, ott 358-nál húzták meg a ponthatárt, míg a Nyugat-magyarországi Egyetem levelezős képzésén 344 volt az alsó határ. Milyenek voltak a ponthatárok a többi felsőfokú szakképzésen? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
