Környe határában szántás közben egy még érintetlen szarkofágot találtak, mely egy 1700 évvel ezelőtt élt nő sírja volt - mondta el a tatai Kuny Domokos Múzeum régész főmuzeológusa hétfőn az MTI-nek.
A márgából készült koporsó 40 centis mélységben volt, csak ekétől származó sérülések voltak rajta. Belsejében a csontok anatómiai rendben feküdtek, a halott mellé szokatlanul sok, hét illatszeres üvegcsét helyeztek el - ismertette a pénteki lelet részleteit László János.
A régész hozzátette, a felfedezés azért is ritka, mert a környéken, település közvetlen közelében még nem fordult elő ilyen leletanyag. A szarkofágban több bronz ruhakapcsot és díszítményeket találtak. A kőkoporsón felirat nem volt, így az elhunytról csak a vele eltemetett tárgyak alapján lehet ismereteket szerezni.
Környénél a rómaiak száz évvel a birodalom bukása előtt, a 360-as években négy méter vastag falú erődöt emeltek, melynek első falait és bástyáit az 1930-as években találták meg, amikor a halastavat leengedték. A falak zavarták a halgazdaságot, ezért fel akarták robbantani a maradványokat. A lelet értékét felismerve a község akkori főjegyzője értesítette a Magyar Történeti (ma Nemzeti) Múzeumot, melynek munkatársai megakadályozták a további pusztítást.
A Pannóniában épült tíz, úgynevezett belső-erőd közül a környei a legnagyobb, a falak több mint 90 ezer négyzetméternyi teret fogtak közre. Az erődön átfolyt az Által-ér, a létesítményben sok állatot tartottak. Nagy kiterjedése ellenére a belső-erődök közül ásatásra a legkedvezőtlenebb, mert a falu teljesen ráépült a római romokra, így egybefüggő feltárás nem végezhető.
A római falak az 907-es bánhidai csata idején még álltak, erről számolt be Kézai Simon a Gesta Hungarorum-ban. "Ezt a Szvatoplukot azután a magyarok... váratlan rajtaütéssel a Rákos folyónál, Bánhida mellett egy bizonyos városban, melynek még most is állnak romjai, egész hadseregével együtt megsemmisítették... E város romjai még ma is láthatók".
(A fent látható fotó egy korábbi ásatáson készült.)
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
