Ezt az 5 dolgot mindenképp kerüljétek, ha intelligensek akartok maradni

Talán bele se gondoltatok, hogy a mindennapos cselekvéseitek is rontják a szellemi teljesítményeteket.

  • Eduline
Shutterstock

A kutatások kimutatták, hogy a túl sok telített zsírsav és a cukros ételek fogyasztása károsan hat arra a képességünkre, hogy könnyen alkalmazkodjunk és lereagáljuk a változásokat.

A több elektronikus eszköz – így a mobil, a laptop és a tévé - egyidejű használata rombolja az érzelmi intelligenciát. Egészen pontosan a szürkeállomány sűrűsége csökken az agy azon részeiben, amelyek az érzelmekért felelősek. A kutatók szerint már az is káros, ha zenét hallgattok, miközben számítógépeztek, vagy ha telefonáltok, miközben megy a tévé.

Ezeket is olvasd el

Ezt tuti nem tudtad: miért kopogjuk le fán a szerencsénket?

7 meglepő tudományos tény, amit tuti nem tudtál

Feltalálók, akiket saját ötletük ölt meg

Bár meglepő, de a kutatások kimutatták, a Google is árt az intelligenciának. Sokan ugyanis azt hiszik, okosabbak, csak mert rákeresnek valamire a neten. Pont amiatt, hogy pár másodperc alatt jószerével bármit megtudhatunk, ellustulunk és ha éppen nem vagyunk netközelben és felmerül egy kérdés, máris kiderül, hogy a Google nélkül nem sokra megyünk és csak önbecsapás volt, hogy azt hittük, mindent tudunk.

A magas vércukorszint is roncsolja a memóriát, ezért érdemes elkerülni a túlzott cukorfogyasztást - írta a spring.org.uk.

A kialvatlanság a hosszú távú memóriát roncsolja, a rövidtávúba pedig rossz képek rögzülhetnek.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.