Mennyit lehet keresni diploma nélkül? Ezek a hiányszakmák itthon

Gépi forgácsoló, hegesztő, kőműves, villanyszerelő, géplakatos, hűtő- és klímaberendezés-szerelő, ács, állványozó...

  • Eduline
Hiányszakmák: állást könnyű találni, de a fizetés alacsony

Gépi forgácsoló, hegesztő, kőműves, villanyszerelő, géplakatos, hűtő- és klímaberendezés-szerelő, ács, állványozó, elektronikai műszerész, festő, mázoló és tapétázó, burkoló – a közép-magyarországi régióban jelenleg ezek a hiányszakmák.

A regionális fejlesztési és képzési bizottságok minden évben meghatározzák az ösztöndíjas hiány-szakképesítéseket, ezek régiónként eltérőek lehetnek. Azokat a jelentkezőket, akik a megjelölt tíz hiányszakma valamelyikét szeretnék elsajátítani, a kormány havonta a minimálbér húsz százalékának megfelelő mértékű összeggel támogatja. Ehhez persze iskolarendszerű, nappali tagozatos képzésre kell beiratkozni.

A felsoroltaknál azonban jóval több hiányszakma van Magyarországon: a képzési bizottságok az ún. fejlesztendő szakmákat is minden évben megjelölik, ezekkel szintén gyorsan el lehet helyezkedni. A közép-magyarországi régióban ilyen szakma például az ápoló, a szociális gondozó, a targoncavezető, a vállalkozási ügyintéző és a mérlegképes könyvelő. Ennyit lehet keresni a hiányszakmákkal – összefoglalónkat itt olvashatjátok.

A Fizetesek.hu bérfelmérése alapján egy asztalos havi átlagbére 123 ezer forint, a szakácsoké 126 ezer, a kőműveseké pedig átlag 130 ezer forint. Az ácsok és pékek átlag 135 ezer forintot kapnak, a vízvezeték- és villanyszerelők 145 ezret, a hegesztők és géplakatosok pedig 150 ezret.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.