Mennyit lehet keresni diploma nélkül? Hiányszakmák itthon

Szerkezetlakatos, ács, szerszámkészítő, gépi forgácsoló, szakács – a nyugat-dunántúli régióban a 2012/13-as tanévben...

  • Szűcs Dóra

Szerkezetlakatos, ács, szerszámkészítő, gépi forgácsoló, szakács – a nyugat-dunántúli régióban a 2012/13-as tanévben többek között ezek számítanak hiányszakmának. A gazdaság által igényelt szakképesítések régiónként változnak, de jelenleg bárhol az országban jó eséllyel lehet elhelyezkedni villanyszerelőként, kőművesként, hegesztőként és ápolóként is.

MTI

„A válság kezdete óta, vagyis két-három éve az embereket elkezdte érdekelni, hogy mi minősül hiányszakmának" – mondja Bánsági Anita, a Számalk Szakképzési Központ vezetője. "A korábban divatosnak számító képzésekre - mint például a reklám- vagy utazási ügyintéző - évek óta egyre kevesebben jelentkeznek. Az olyan képzések iránt pedig, amelyekre régen alig-alig iratkoztak be, most egyre nagyobb az érdeklődés: népszerűek az egészségügyi, szociális és a műszaki tanfolyamaink” - teszi hozzá.

Bár sokan határozott elképzeléssel érkeznek, a tanácstalan jelentkezőket a szakképzési központ is megpróbálja a piacképes szakmák felé terelni: most induló hírlevélsorozatában is a hiányszakmákat mutatják be. Nehéz megjósolni a jövőt, de Bánsági Anita szerint a jelenlegi hiányszakmák még jó darabig keresettek maradnak a piacon.

Mi számít hiányszakmának?

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok minden évben meghatározzák az ösztöndíjas hiány-szakképesítéseket. Azokat a jelentkezőket, akik a régiónként megjelölt tíz hiányszakma valamelyikét szeretnék elsajátítani, a kormány havonta a minimálbér húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatással támogatja.

„Ezeknél azonban jóval több hiányszakma van ma Magyarországon" - magyarázza a Számalk Szakképzési Központ vezetője. "A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok az iskolarendszerben tanulható, államilag támogatott képzéseket három kategóriába sorolják: eszerint léteznek fejlesztendő, szinten tartandó és csökkentendő szakmák. A fejlesztendőből sokkal több szakembert elbírna a munkaerőpiac, mint amennyit képeznek" - teszi hozzá.

A hiányszakmák gyors elhelyezkedést ígérnek a munkaerőpiacon – a műszaki végzettségűek ráadásul nemcsak biztos állásra, hanem jó fizetésre is számíthatnak. Ugyanez azonban már nem mondható el az egészségügyi és szociális területen dolgozókról: ők közalkalmazottként nem remélhetnek kiemelkedő bért. „Tapasztalatunk szerint elsősorban azért kezdtek a hiányszakmák felé fordulni az emberek, mert manapság talán fontosabb az, hogy valakinek legyen egy biztos munkahelye, mint az, hogy néhány tízezer forinttal többet vigyen haza havonta” – mondta Bánsági Anita.

Mennyit kereshetsz, ha hiányszakmád van?
A Workania által működtetett Fizetesek.hu bérfelmérése alapján egy asztalos havi átlagbére 123 ezer forint, a szakácsoké 126 ezer, a kőműveseké pedig átlag 130 ezer forint. Az ácsok és pékek átlag 135 ezer forintot kapnak, a vízvezeték- és villanyszerelők 145 ezret, a hegesztők és géplakatosok pedig 150 ezret.

Az itthoni hiányszakmák többségével külföldön is érdemes szerencsét próbálni, hiszen a műszaki, szociális és egészségügyi végzettségű munkavállalók az Európai Unió tagállamaiban is jó eséllyel találnak állást. A képzőközpontok többségében az OKJ-bizonyítvány mellé Europass-oklevelet is igényelhetnek a hallgatók. „A hallgatók nagy része az EU-szerte elismert bizonyítványt is kérvényezi, ami azt mutatja, egyre többen tervezik, hogy külföldön vállalnak munkát” – mondja a Számalk Szakképzési Központ vezetője.

Legjobb esélyek diplomával

A munkaerő-közvetítő cégek is megérzik, hogy éppen melyek a gazdaság által igényelt szakképesítések Magyarországon. „Azokat nevezném hiányszakmáknak, amely területeken az álláshelyeket tartósan nem tudjuk betölteni. A munkaadók mostanában leginkább a mérnököket, informatikusokat, pénzügyi szakembereket és az orvosokat keresik” – mondja a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Grafton Recruitment Kft. ügyfélkapcsolati vezetője.

Kovács András szerint altatóorvosként például itthon és külföldön is szinte azonnal el lehet helyezkedni, de tárt karokkal várják például a minőségbiztosítási mérnököket is. „Nagyon fontos az aktív angol nyelvtudás, valamint az, hogy az adott szakterületen folyamatosan továbbképezzék magukat a diplomás szakemberek is” – mondja Grafton Recruitment Kft. ügyfélkapcsolati vezetője.

Ami a fizetést illeti, arról nincsenek kimutatások, hogy a hiány-szakképesítés magasabb bért is jelentene az álláskeresőknek. „Az viszont biztos, hogy a hiányszakmákkal rendelkezők bátrabban kérhetnek magasabb kezdő fizetést, mint például a bölcsészek vagy a közgazdászok: vagyis azok, akiknek a helyére a túlképzés miatt könnyen találnak új embert” – magyarázza Kovács András. Milyen fizetésre számíthatsz BA- és BSc-diplomával? Összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.