Pénzbüntetést szabott ki a gyulai Harruckern János Közoktatási Intézmény korábbi igazgatóhelyettesére és több tanárára a Szegedi Ítélőtábla kedden, mert 2007-2008-ban szabálytanul szervezetek érettségit nyújtó képzést az iskolában - írja a Népszava.
A lap azt írja, az elsőfokú bíróság által kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés helyett 100 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta az igazgatóhelyettest az ítélőtábla, amely nem tiltotta el a férfit a közoktatási intézmény vezetői foglalkozása gyakorlásától. A táblabíróság az első fokon pénzbüntetéssel sújtott pedagógusok esetében nem tartotta indokoltnak büntetés kiszabását, őket megrovásban részesítette.
Az iskola vezetője 2007-ben és 2008-ban egy céggel felnőttképzési szerződést kötött, ez alapján a vállalkozás a képzési díjból személyenként, félévente 40 ezer forintot fizetett, az intézmény pedig az előírtnál rövidebb idő alatt biztosította a középiskolai tanulmányok elvégzését, majd ezt követően az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét.
Az iskola vezetői ezzel olyan oktatási formát választottak, melyet a jogszabályok nem tettek lehetővé. A képzés azonban sikeres volt, a diákok független vizsgabizottság előtt érvényes érettségit tettek. Az ügyben megvádolt pedagógusok azzal követtek el bűncselekményt, hogy utólag a valósnál több óra megtartását rögzítették a naplókban.
Érettségi botrány: a szigorítással a legszegényebb romániai diákok jártak rosszul
Románia korrupcióellenes intézkedései - a várakozásokkal ellentétben - a legszegényebbeknek ártottak. Romániában általános volt a csalás és a korrupció az érettségi vizsgákon: a botrány 2010-ben robbant ki, miután több száz diák egyforma válaszokat adott be. Ezután átfogó korrupcióellenes kampány indult, a hatóságok például kamerákat szereltek a vizsgatermekbe, a várt hatás azonban elmaradt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
