Érettségi balhé Gyulán: pénzbüntetésre ítélték a korábbi igazgatóhelyettest

Pénzbüntetést szabott ki a gyulai Harruckern János Közoktatási Intézmény korábbi igazgatóhelyettesére és több tanárára a Szegedi Ítélőtábla kedden, mert 2007-2008-ban szabálytanul szervezetek érettségit nyújtó képzést az iskolában - írja a Népszava.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Fülöp Máté

A lap azt írja, az elsőfokú bíróság által kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés helyett 100 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta az igazgatóhelyettest az ítélőtábla, amely nem tiltotta el a férfit a közoktatási intézmény vezetői foglalkozása gyakorlásától. A táblabíróság az első fokon pénzbüntetéssel sújtott pedagógusok esetében nem tartotta indokoltnak büntetés kiszabását, őket megrovásban részesítette.

Az iskola vezetője 2007-ben és 2008-ban egy céggel felnőttképzési szerződést kötött, ez alapján a vállalkozás a képzési díjból személyenként, félévente 40 ezer forintot fizetett, az intézmény pedig az előírtnál rövidebb idő alatt biztosította a középiskolai tanulmányok elvégzését, majd ezt követően az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét.

Az iskola vezetői ezzel olyan oktatási formát választottak, melyet a jogszabályok nem tettek lehetővé. A képzés azonban sikeres volt, a diákok független vizsgabizottság előtt érvényes érettségit tettek. Az ügyben megvádolt pedagógusok azzal követtek el bűncselekményt, hogy utólag a valósnál több óra megtartását rögzítették a naplókban.

Érettségi botrány: a szigorítással a legszegényebb romániai diákok jártak rosszul

Románia korrupcióellenes intézkedései - a várakozásokkal ellentétben - a legszegényebbeknek ártottak. Romániában általános volt a csalás és a korrupció az érettségi vizsgákon: a botrány 2010-ben robbant ki, miután több száz diák egyforma válaszokat adott be. Ezután átfogó korrupcióellenes kampány indult, a hatóságok például kamerákat szereltek a vizsgatermekbe, a várt hatás azonban elmaradt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.