Emmi: vonzóbbá tennék az egészségügyi pályát

A béremelés mellett az is nagy előrelépés, hogy az ápolók gyakorló ápolóként hamarabb beléphetnek a munkaerőpiacra - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.

  • MTI
túry

Az egészségügyi szakma presztízsének növelése szempontjából fontos, hogy Magyarország az idén már ápolás és gondozás kategóriában is versenyzőt indított a Lille-ben október 2. és 5. között megrendezett szakmák Európa-bajnokságán - mondta el Páva Hanna, helyettes államtitkár.

Páva Hanna kifejtette, hogy Magyarországon az egészségügyben egyfajta humánerőforrás-krízis van, kevés az utánpótlás, a szakma elöregedik. Különösen igaz ez a szakápolóknál, ahol az 50 év felé közelít az átlagéletkor. Emlékeztetett arra, hogy a már végrehajtott, kétlépcsős béremelés némileg segített mérsékelni a válságot és amennyire a költségvetési források engedik, szeretnék folytatni a béremelést.

Elmondta, hogy a duális képzés bevezetése előtt csak érettségi után lehetett ápolói, ápolói asszisztensi, valamint gyermekápolói végzettséget szerezni, de a 2013-2014-es tanévtől ezek a képzések visszakerültek a középiskolába, és mintegy 900-an már ilyen keretek között kezdték meg tanulmányaikat. Aki érettségi után még egy évet tanul, gyakorló ápoló lehet, ami azonnali elhelyezkedési lehetőséget jelent, vagyis a korábbiakhoz képest előbb tudnak belépni a munkaerő-piacra. A tanulószerződés bevezetése szintén segítség a pálya népszerűsítésében, mivel a kórházakat is érdekeltté tette a tanulók foglalkoztatásában - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.