Emberi jog lett az internethez való hozzáférés

Ezt jogodban áll olvasni.

  • Eduline
pixabay.com

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa múlt pénteken hozott határozata alapján az alapvető emberi jogok közé emelte az internethez való hozzáférést - írja az Euronews. Ezt azonban néhány tagállam ellenezte, köztük Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia, a Dél-afrikai Köztársaság és India. Azt szerették volna elérni, hogy vegyék ki annak elítélését, miszerint egyes államok korlátozhatják a használatot, azaz egyes oldalakat elérhetetlenné tennének (cenzúra).

Egyes kormányok az országos szolgáltatás korlátozásával reagálnak, Törökországban az isztambuli robbantás miatt tették elérhetetlenné a használatot.

Ez a legnagyobb félelmünk: a kormány belelát a magánéletünkbe

A legtöbb 19-29 éves fél attól, hogy mindennek, amit az interneten csinál, nyoma marad, és a tárolt információk az állami szervekhez kerülnek. Annak ellenére, hogy a 19-29 éves fiatalok jelentős többsége érdeklődik a modern technológiák iránt, egyúttal fél attól, hogy mindennek, amit az interneten csinál, nyoma marad, és a szoftverek olyan információt gyűjtenek a felhasználóról, amihez nem járult hozzá - derült ki a K&H legfrissebb reprezentatív felméréséből.

A lépésnek nincs kötelező érvénye, de alapot adhat az elnyomó hatalmakkal szemben küzdő jogvédő szervezeteknek. Az Access Now jogvédő csoportot is említi a portál, akik tavaly 15 korlátozó lépést regisztráltak a világban, idén eddig összesen 20-at.

A most megfogalmazott irányelvek szerint úgy kell elérni a biztonságosabb internethasználatot, hogy azzal ne korlátozzák a teljes hozzáférést az állampolgárok számára. Kiemelték azt is, hogy felelősségre vonhatóvá kell tenni a jogok megsértőit is, a kormányok védjék a privát szférát és segítsék elő, hogy a nők is egyforma oktatásban részesüljenek a technológia területén.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.