Ezt jogodban áll olvasni.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa múlt pénteken hozott határozata alapján az alapvető emberi jogok közé emelte az internethez való hozzáférést - írja az Euronews. Ezt azonban néhány tagállam ellenezte, köztük Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia, a Dél-afrikai Köztársaság és India. Azt szerették volna elérni, hogy vegyék ki annak elítélését, miszerint egyes államok korlátozhatják a használatot, azaz egyes oldalakat elérhetetlenné tennének (cenzúra).
Egyes kormányok az országos szolgáltatás korlátozásával reagálnak, Törökországban az isztambuli robbantás miatt tették elérhetetlenné a használatot.
Ez a legnagyobb félelmünk: a kormány belelát a magánéletünkbe
A legtöbb 19-29 éves fél attól, hogy mindennek, amit az interneten csinál, nyoma marad, és a tárolt információk az állami szervekhez kerülnek. Annak ellenére, hogy a 19-29 éves fiatalok jelentős többsége érdeklődik a modern technológiák iránt, egyúttal fél attól, hogy mindennek, amit az interneten csinál, nyoma marad, és a szoftverek olyan információt gyűjtenek a felhasználóról, amihez nem járult hozzá - derült ki a K&H legfrissebb reprezentatív felméréséből.
A lépésnek nincs kötelező érvénye, de alapot adhat az elnyomó hatalmakkal szemben küzdő jogvédő szervezeteknek. Az Access Now jogvédő csoportot is említi a portál, akik tavaly 15 korlátozó lépést regisztráltak a világban, idén eddig összesen 20-at.
A most megfogalmazott irányelvek szerint úgy kell elérni a biztonságosabb internethasználatot, hogy azzal ne korlátozzák a teljes hozzáférést az állampolgárok számára. Kiemelték azt is, hogy felelősségre vonhatóvá kell tenni a jogok megsértőit is, a kormányok védjék a privát szférát és segítsék elő, hogy a nők is egyforma oktatásban részesüljenek a technológia területén.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
