Januárban jön a feketeleves: duplájára drágulnak és hosszabbak lesznek a képzések

Januártól megbénulhat a felnőttoktatás az Országos Képzési Jegyzék átalakítása miatt, a tanfolyamok ugyanis...

  • Eduline
Hosszabbak lesznek a tanfolyamok, a fodrászképzés is

Januártól megbénulhat a felnőttoktatás az Országos Képzési Jegyzék átalakítása miatt, a tanfolyamok ugyanis hosszabbak és drágábbak lesznek – kérdés, ki tudják-e majd fizetni a cégek és a továbbtanulók a képzéseket. Mennyibe kerülnek az OKJ-s tanfolyamok most? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

„Csökkentik a szakmák számát, ezért erőltetett összevonások születtek. Az új tanfolyamok finanszírozhatatlanok, és az európai uniós oktatáspolitikai irányok alapján sem előremutatóak a változtatások” – összegezte véleményt az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) januári átalakításával kapcsolatban az atv.hu-nak Borsi Árpád, a Felnőttképzők Szövetségének főtitkára.

Az átalakítás hírére megnőtt az érdeklődés, sokan „még időben”, tehát január előtt szeretnék elkezdeni az állam által is elismert képzéseket. Az OKTÁV Továbbképző Központnál is nagy volt az érdeklődés a szeptemberben induló kurzusok iránt: „Ezt részint a jelenlegi feltételekkel – óraszámok, árak - utoljára induló tanfolyamoknak tulajdonítjuk” – mondta lapunknak Darits Ágnes vezérigazgató.

A januártól életbe lépő egyik fontos változás, hogy az OKJ-s tanfolyamoknál nem a maximális, hanem a minimális óraszámot határozzák meg. Borsi Árpád szerint a négyszeres képzési idő valószínűleg négyszeres tandíjat jelent, így sokakat elzár majd a képzéstől, mert nem lesz rá idejük és pénzük a család és munka mellett. A vállalatok sem fogják finanszírozni a munkavállalóiknak, és az állam sem fogja kellő mértékben támogatni az ilyen jellegű oktatást.

A főtitkár egyetért azzal, hogy bizonyos kurzusok esetében indokolt az óraszám és a bemeneti, azaz a jelentkezési, felvételi követelmények emelése, néhány esetben viszont nincs reális ok a háttérben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.