Januártól megbénulhat a felnőttoktatás az Országos Képzési Jegyzék átalakítása miatt, a tanfolyamok ugyanis...
Januártól megbénulhat a felnőttoktatás az Országos Képzési Jegyzék átalakítása miatt, a tanfolyamok ugyanis hosszabbak és drágábbak lesznek – kérdés, ki tudják-e majd fizetni a cégek és a továbbtanulók a képzéseket. Mennyibe kerülnek az OKJ-s tanfolyamok most? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
„Csökkentik a szakmák számát, ezért erőltetett összevonások születtek. Az új tanfolyamok finanszírozhatatlanok, és az európai uniós oktatáspolitikai irányok alapján sem előremutatóak a változtatások” – összegezte véleményt az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) januári átalakításával kapcsolatban az atv.hu-nak Borsi Árpád, a Felnőttképzők Szövetségének főtitkára.
Az átalakítás hírére megnőtt az érdeklődés, sokan „még időben”, tehát január előtt szeretnék elkezdeni az állam által is elismert képzéseket. Az OKTÁV Továbbképző Központnál is nagy volt az érdeklődés a szeptemberben induló kurzusok iránt: „Ezt részint a jelenlegi feltételekkel – óraszámok, árak - utoljára induló tanfolyamoknak tulajdonítjuk” – mondta lapunknak Darits Ágnes vezérigazgató.
A januártól életbe lépő egyik fontos változás, hogy az OKJ-s tanfolyamoknál nem a maximális, hanem a minimális óraszámot határozzák meg. Borsi Árpád szerint a négyszeres képzési idő valószínűleg négyszeres tandíjat jelent, így sokakat elzár majd a képzéstől, mert nem lesz rá idejük és pénzük a család és munka mellett. A vállalatok sem fogják finanszírozni a munkavállalóiknak, és az állam sem fogja kellő mértékben támogatni az ilyen jellegű oktatást.
A főtitkár egyetért azzal, hogy bizonyos kurzusok esetében indokolt az óraszám és a bemeneti, azaz a jelentkezési, felvételi követelmények emelése, néhány esetben viszont nincs reális ok a háttérben.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
