„Kell-e bojkottálni a nagyszabású sportesemények megrendezését azokban az országokban, ahol megsértik az emberi...
„Kell-e bojkottálni a nagyszabású sportesemények megrendezését azokban az országokban, ahol megsértik az emberi jogokat?” - erről a kérdésről vitáztak a diákok pénteken, a Vitázik a világ ifjúsága közép- és kelet-európai verseny döntőjében. A középiskolai tanulók részére szervezett német nyelvű vetélkedő utolsó fordulójába két cseh, egy lett és egy ukrán diák került be, a versenyt a 17 éves cseh Dominika Perlínová nyerte - áll a szervezők közleményében.
A döntőt, amelybe a részt vevő országok – Magyarország mellett Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Oroszország és Ukrajna – két-két legjobb vitázója jutott be, most először tartották Magyarországon. A magyar országos fordulót idén a budapesti Glöckl Szvetlána, illetve a bajai Krizsán Dániel nyerte. A projektet 2005-ben indították, és eddig nyolc ország ország több mint tízezer tanulója vett részt benne.
A Vitázik a világ ifjúsága arra ösztönzi a tanulókat, hogy kritikusan vizsgáljanak meg aktuális társadalompolitikai témákat. A német nyelvű viták során a diákok idegennyelv-tudásukat használják és fejlesztik - írják a közleményben.
„A vitára való készségben egy demokrácia minősége mutatkozik meg. Diktatúrában életveszélyes lehet az uralkodó véleménnyel szembeforduló szó, demokráciában viszont az ellenvélemény és kifejezése a létfenntartó oszlop“ – emelte ki Elmar Brok, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnöke a döntő elején tartott köszöntőbeszédében.
Kassai Viktor, a 2011-es év legjobb játékvezetője, a projekt magyar fővédnöke elmondta: mivel munkája során neki is rengeteget kell érvelnie, nagyon örül, hogy jelen lehet, és tanulhat a vitákból.
A projekt támogatói a Goethe-Institut, az Erinnerung, Verantwortung und Zukunft Alapítvány, a Közhasznú Hertie-Alapítvány és a Zentralstelle für das Auslandsschulwesen. Milyen ingyenes nyelvtanulási lehetőségek közül válogathattok? Erről itt olvashattok, a Goethe Intézet nyelvvizsgáiról szóló cikkünket pedig itt találjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
