„Kell-e bojkottálni a nagyszabású sportesemények megrendezését azokban az országokban, ahol megsértik az emberi...
„Kell-e bojkottálni a nagyszabású sportesemények megrendezését azokban az országokban, ahol megsértik az emberi jogokat?” - erről a kérdésről vitáztak a diákok pénteken, a Vitázik a világ ifjúsága közép- és kelet-európai verseny döntőjében. A középiskolai tanulók részére szervezett német nyelvű vetélkedő utolsó fordulójába két cseh, egy lett és egy ukrán diák került be, a versenyt a 17 éves cseh Dominika Perlínová nyerte - áll a szervezők közleményében.
A döntőt, amelybe a részt vevő országok – Magyarország mellett Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Oroszország és Ukrajna – két-két legjobb vitázója jutott be, most először tartották Magyarországon. A magyar országos fordulót idén a budapesti Glöckl Szvetlána, illetve a bajai Krizsán Dániel nyerte. A projektet 2005-ben indították, és eddig nyolc ország ország több mint tízezer tanulója vett részt benne.
A Vitázik a világ ifjúsága arra ösztönzi a tanulókat, hogy kritikusan vizsgáljanak meg aktuális társadalompolitikai témákat. A német nyelvű viták során a diákok idegennyelv-tudásukat használják és fejlesztik - írják a közleményben.
„A vitára való készségben egy demokrácia minősége mutatkozik meg. Diktatúrában életveszélyes lehet az uralkodó véleménnyel szembeforduló szó, demokráciában viszont az ellenvélemény és kifejezése a létfenntartó oszlop“ – emelte ki Elmar Brok, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnöke a döntő elején tartott köszöntőbeszédében.
Kassai Viktor, a 2011-es év legjobb játékvezetője, a projekt magyar fővédnöke elmondta: mivel munkája során neki is rengeteget kell érvelnie, nagyon örül, hogy jelen lehet, és tanulhat a vitákból.
A projekt támogatói a Goethe-Institut, az Erinnerung, Verantwortung und Zukunft Alapítvány, a Közhasznú Hertie-Alapítvány és a Zentralstelle für das Auslandsschulwesen. Milyen ingyenes nyelvtanulási lehetőségek közül válogathattok? Erről itt olvashattok, a Goethe Intézet nyelvvizsgáiról szóló cikkünket pedig itt találjátok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
