Keresel annyit, mint egy átlagos budapesti? Most kiderítheted

53 ezer forinttal keres többet egy átlagos budapesti, mint amennyit az ország második legjobban fizető helyén, Győr-Moson-Sopron megyében élők keresnek.

  • Eduline
Túry Gergely

Budapesten a havi nettó átlagkereset 2018 első negyedévében 265 ezer forint volt, míg Győr-Moson-Sopron megyében a 213 ezer forintot közelítette az átlag. Még két hely volt, ahol havonta 200 ezer forintnál éppen többet vihettek haza a dolgozók átlagosan: Komárom-Esztergom és Fejér megye – írja a hvg.hu a KSH összeállítása alapján.

Az ország legszegényebb helye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ott egy dolgozónak 147 ezer forintot kell beosztania egy hónapra. Nem sokkal jobb a helyzet Békésben, ahol 156 ezret mért a KSH. Előttük Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll a listán, ahol szinte forintra pontosan ugyanannyi, 164 ezres a nettó átlagkereset.

A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 225, a szellemieké 415 ezer forint volt. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legnagyobb (483 ezer forint), Békés megyében pedig a legkisebb (302 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (270 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (169 ezer forint) mérték.

350-460 ezer forint fizetést kapnak pályakezdőként azok, akik ilyen képzéseket végeznek

Egyre népszerűbbek a néhány hónapos, intenzív és gyakorlatorientált, szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok, a coding bootcampek. Ezek egy része nemcsak a programozó képzést, de végzett hallgatói elhelyezkedését is biztosítja hazai és külföldi informatikai cégeknél. Ráadásul garantált, akár minimum bruttó 350 ezer forintos kezdő fizetésért, ami megegyezik az egyetemet végzett, friss diplomás szoftverfejlesztők munkabérével.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.