53 ezer forinttal keres többet egy átlagos budapesti, mint amennyit az ország második legjobban fizető helyén, Győr-Moson-Sopron megyében élők keresnek.
Budapesten a havi nettó átlagkereset 2018 első negyedévében 265 ezer forint volt, míg Győr-Moson-Sopron megyében a 213 ezer forintot közelítette az átlag. Még két hely volt, ahol havonta 200 ezer forintnál éppen többet vihettek haza a dolgozók átlagosan: Komárom-Esztergom és Fejér megye – írja a hvg.hu a KSH összeállítása alapján.
Az ország legszegényebb helye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ott egy dolgozónak 147 ezer forintot kell beosztania egy hónapra. Nem sokkal jobb a helyzet Békésben, ahol 156 ezret mért a KSH. Előttük Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll a listán, ahol szinte forintra pontosan ugyanannyi, 164 ezres a nettó átlagkereset.
A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 225, a szellemieké 415 ezer forint volt. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legnagyobb (483 ezer forint), Békés megyében pedig a legkisebb (302 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (270 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (169 ezer forint) mérték.
350-460 ezer forint fizetést kapnak pályakezdőként azok, akik ilyen képzéseket végeznek
Egyre népszerűbbek a néhány hónapos, intenzív és gyakorlatorientált, szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok, a coding bootcampek. Ezek egy része nemcsak a programozó képzést, de végzett hallgatói elhelyezkedését is biztosítja hazai és külföldi informatikai cégeknél. Ráadásul garantált, akár minimum bruttó 350 ezer forintos kezdő fizetésért, ami megegyezik az egyetemet végzett, friss diplomás szoftverfejlesztők munkabérével.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
