53 ezer forinttal keres többet egy átlagos budapesti, mint amennyit az ország második legjobban fizető helyén, Győr-Moson-Sopron megyében élők keresnek.
Budapesten a havi nettó átlagkereset 2018 első negyedévében 265 ezer forint volt, míg Győr-Moson-Sopron megyében a 213 ezer forintot közelítette az átlag. Még két hely volt, ahol havonta 200 ezer forintnál éppen többet vihettek haza a dolgozók átlagosan: Komárom-Esztergom és Fejér megye – írja a hvg.hu a KSH összeállítása alapján.
Az ország legszegényebb helye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ott egy dolgozónak 147 ezer forintot kell beosztania egy hónapra. Nem sokkal jobb a helyzet Békésben, ahol 156 ezret mért a KSH. Előttük Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll a listán, ahol szinte forintra pontosan ugyanannyi, 164 ezres a nettó átlagkereset.
A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 225, a szellemieké 415 ezer forint volt. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legnagyobb (483 ezer forint), Békés megyében pedig a legkisebb (302 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (270 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (169 ezer forint) mérték.
350-460 ezer forint fizetést kapnak pályakezdőként azok, akik ilyen képzéseket végeznek
Egyre népszerűbbek a néhány hónapos, intenzív és gyakorlatorientált, szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok, a coding bootcampek. Ezek egy része nemcsak a programozó képzést, de végzett hallgatói elhelyezkedését is biztosítja hazai és külföldi informatikai cégeknél. Ráadásul garantált, akár minimum bruttó 350 ezer forintos kezdő fizetésért, ami megegyezik az egyetemet végzett, friss diplomás szoftverfejlesztők munkabérével.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
