Félmilliós fizetés az óvónőnek: nem a szakemberhiány a legnagyobb gond Tornanádaskán

Az álláshirdetés körüli médiafelhajtásnak köszönhetően – egy időre legalábbis – megoldódni látszik a tornanádaskai óvónőhiány - írja az Abcúg.

  • Eduline
shutterstock

Ha lesz is elég óvónő, akkor sincs ugyanis esély azoknak a gyerekeknek a sikeres óvodai fejlesztésére, akiket rögtön az ebéd után hazavisznek a szüleik - írja az Abcúg.

Bruttó félmilliós fizetésért keresnek óvónőt egy borsodi faluban

Bruttó 350 és 520 ezer forint közötti fizetésért keresnek óvónőt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornanádaskán. Az RTL Híradó riportjából kiderül: az állásról és az elérhető fizetésről a tornanádaskai polgármester az egyik közösségi oldalon írt. A helyi óvodába több mint 70 gyerek jár, óvodapedagógusból viszont nincs elég, a település akár pályakezdő óvónőt is felvenne.

A pedagógusok minősítési rendszere alapján Ppdagógus I. fokozatban 237 ezer forint bruttó fizetés jár óvodavezetői pozícióban, erre jön rá 73 és 146 ezer forint közötti vezetői pótlék, a nehéz körülmények között végzett munkáért pedig az illetményalap 10-30 százaléka közötti pótlékot adhat a munkáltató - mondta a település aljegyzője.

Összesen nyolcvanan járnak most az óvodába, ennyi gyerekhez pedig nem elég a jelenlegi három óvónő, akkor sem, ha a munkájukat dajkák segítik. Ezért keres már két éve az óvodavezető mellett még 3-4 óvónőt is az önkormányzat - mondta a polgármester. A hirdetés sajtóvisszhangjának meglett a hatása: tíz óvónő is jelentkezett azóta, hogy érdekli az álláshirdetés. Ebből azonban 3-4 budapesti jelentkező kapásból kiesett – tette hozzá -, mert ők szolgálati lakást is kértek az önkormányzattól, a falu viszont ezt nem tudja vállalni.

Komoly pénzek jutnak a bölcsőde- és óvodafejlesztésre

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint országosan 100 milliárd forint forrás áll rendelkezésre bölcsőde- és óvodafejlesztésre a 2014-től 2020-ig tartó fejlesztési időszakban. Beneda Attila a csaknem 800 millió forintból épült, kilenccsoportos, több mint 200 férőhelyes jászfényszarui óvoda átadásakor azt mondta: nagyon fontos, hogy kik és milyen környezetben veszik körül a gyerekeket.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.