Bírósági ítélet mondta ki egy spanyol fiatalról, hogy lusta

Egy spanyol bíró elutasította egy 23 éves nő keresetét, aki azért perelte apját, hogy továbbra is támogassa anyagilag. Az ítélet szerint a fiatal "túl lusta, hogy saját megélhetését biztosítsa".

  • MTI
AFP / DPA / Felix Hörhage

A tengerparti Castro Urdialesben élő 23 éves nő azért fordult a helyi bírósághoz, hogy apját kötelezzék arra, továbbra is fizessen számára havonta 300 eurót (93 ezer forintot). A lány szülei 2012-ben váltak el és megállapodásukban nem esett szó gyermektartásról.

A bíróság az ítéletben emlékeztetett arra, hogy a nő nem fejezte be középiskolai tanulmányait, de szüleitől pénzt kapott arra, hogy IT-tanfolyamokra járjon, amelyeket szintén nem fejezett be. A bíró szerint a szülők nem tartoznak felelősséggel azért, ha a gyermekük egyszerűen lusta és meg sem kísérel a saját lábára állni.

Tavaly Katalóniában fordult elő egy hasonló eset, amikor egy 19 éves fiú szüleit mentette fel egy bíróság a támogatási kötelezettség alól, mivel a fiatalember sem tanulni, sem dolgozni nem volt hajlandó.

Az észak-spanyolországi bíró döntése ugyanakkor szemben áll számos olyan korábbi ítélettel, amelyek a szülőket arra kötelezték, hogy gyerekeiket anyagi függetlenségük megteremtéséig, akár a harmincas éveikig is támogassák anyagilag.

Bár Spanyolországban hagyományosan nagyon erősek a családi kötelékek, a gazdasági válság miatt óriási a munkanélküliség, a 30 éven aluliak körében 43 százalékos, így a fiatalok tanulmányaik befejezése után is még jó ideig a szüleik anyagi támogatására szorulnak. A statisztikai adatok szerint a spanyol fiatalok átlagosan 29 éves korukban hagyják el a családi házat. Összehasonlításként: a svéd fiatalok átlagosan kilenc évvel korábban állnak a saját lábukra.

A BBC News riportja szerint a spanyol szülők egyre gyakrabban kérnek jogi segítséget "élősködő" gyermekeik miatt. Az esetek többségében azonban a gyerekek javára dönt a bíróság. Galíciában egy 33 éves, egészséges, mesterdiplomás nő apját arra kötelezték, hogy havi 450 euróval (140 ezer forinttal) támogassa lányát, amíg nem talál megfelelő munkát. Az ítélet nem határozta meg, hogy a nőnek meddig kell munkát találnia, tehát akár egész életében is kaphatja a szülői apanázst.

A hivatalos adatok szerint minden harmadik 25-34 év közötti spanyol fiatal nem fejezte be a középiskolát. Sokan kiszorultak az oktatásból és a 2008-as globális pénzügyi válság előtti évtizedben a nagyszabású építkezési hullámban találtak maguknak valamilyen képesítés nélkül végezhető munkát. Szakemberek szerint a romló statisztikát csak azzal lehetne javítani, ha a gazdasági helyzettől függetlenül sikerülne növelni az iskolázottságot. Ugyanis az iskolát elhagyva, munkanélküliként rengeteg spanyol fiatal ragad otthon, a családi szolidaritásra szorulva.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.