Bemutatunk pár új magyar kifejezést: felismered őket?

Megszületett a döntés a győztes kifejezésekről a Pénz7 nyitónapján meghirdetett névkereső pályázaton, szerdán a zsűri eredményt hirdetett az egyes kategóriákban - közölte a Magyar Bankszövetség az MTI-vel, szerdán.

  • Eduline
Pixabay

A Magyar Bankszövetség a Pénz7 programsorozat kezdeményezőjeként és társszervezőjeként a program nyitónapján névkereső pályázatot hirdetett meg 5 kategóriában, 10 és 25 év közötti fiatalok részére. A pályázat során kiválasztott pénzügyi-gazdasági szakszavakra kerestek beszédes, a köznyelvben könnyen elterjeszthető elnevezéseket.

Az eredményhirdetés alkalmával Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára rendkívül fontosnak tartotta az új kifejezések meghonosulását, mivel például az érintéses kártyák forgalmában Magyarország Európa egyik vezető országának számít. A zsűriben a nyelvészeti sajátosságok, szabályok figyelembe vételét a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészeti szakértője biztosította, a pénzügyi álláspontokat a Magyar Nemzeti Bank és a Giro Zrt., valamint a Mastercard bankkártya társaság mellett a kiíró Magyar Bankszövetség képviselte.

A zsűri döntése alapján az ATM elnevezés kategóriában a pénzpont név került ki győztesen, az új nevet Kovács Zoé Eszter adta be a pályázatra. A prepaid bankkártya kategóriában a feltöltőkártya elnevezést díjazta a zsűri, amit Balotai Márió adott be a pályázatra.

A zsűri ugyanebben a kategóriában egy különdíj kiadásáról is döntött, a keretkártya elnevezés benyújtójának, Makszin Viviennek. A startup elnevezés kategóriában az innovállalat elnevezés került ki győztesen, az új nevet Mózes Borbála adta be a pályázatra. A csoportos beszedési megbízás kategóriában a rendszeres beszedés elnevezést díjazták, amit Lakatos Orsolya küldött be a pályázatra.

A győztesek egy-egy táblagépet kaptak a sikeres pályázat elismeréseként. A POS elnevezésre a zsűri nem talált olyan pályázatot, melyet általános köznyelvi használatra megfelelőnek tart - olvasható a közkeményben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.