A célzott álláskeresés során nagyjából minden ötödik elküldött önéletrajzból lesz állásinterjú; a sikeres...
A célzott álláskeresés során nagyjából minden ötödik elküldött önéletrajzból lesz állásinterjú; a sikeres elhelyezkedéshez átlagosan negyven jelentkezésre van szükség. A friss diplomásoktól leginkább nyelvtudást, jó kommunikációs készséget és önálló munkavégzési képességet várnak a cégek, szervezetek – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatásból, amelyben 401, az intézményben 2011-ben végzett hallgató körében végeztek a 2011/12-es tanév tavaszi szemeszterében.
A felmérés szerint a 2011-ben végzett hallgatók 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor teljes munkaidőben dolgozott. A többiek a záróvizsga után átlagosan három és fél hónap alatt találtak állást: a megkérdezettek 36 százaléka egy hónapon belül, 58 százaléka négy hónap alatt tudott elhelyezkedni. A legtöbben álláshirdetésre jelentkezve találtak munkát, a megkérdezettek ötöde ismerősön keresztül, tizenegy százaléka pedig korábbi gyakorlati helyén kapott állást.
A megkérdezettek 83 százaléka a jelenleg alkalmazottként dolgozik. Az alkalmazottak többsége beosztott diplomás (67%), 10 százalékuk közép-, 8 százalékuk alsóvezető. Felsővezetőként a válaszadók 2 százaléka dolgozik, 14 százalék pedig diplomát nem igénylő pozícióban van.
A volt hallgatók szerint az elhelyezkedés során elsősorban jó nyelvtudás, jó kommunikációs készség és az önálló munkavégzés készsége szükséges. A diploma minősítését, a külföldi tapasztalatot vagy az elméleti felkészültséget ezzel szemben a munkáltatók kevésbé veszik figyelembe - derül ki a kutatásból.
A friss diplomások arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkájukkal, az "inkább elégedett" opciót választották. A megkérdezett volt BGF-s hallgatók nettó átlagkeresete 224 ezer forint körül alakult. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a 2011-ben végzettek 70,8 százaléka fél-egy évvel a végzést követően már dolgozott: erről itt olvashattok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
