Mennyit keresnek a BGF-en végzett pályakezdők?

A célzott álláskeresés során nagyjából minden ötödik elküldött önéletrajzból lesz állásinterjú; a sikeres...

  • Eduline

A célzott álláskeresés során nagyjából minden ötödik elküldött önéletrajzból lesz állásinterjú; a sikeres elhelyezkedéshez átlagosan negyven jelentkezésre van szükség. A friss diplomásoktól leginkább nyelvtudást, jó kommunikációs készséget és önálló munkavégzési képességet várnak a cégek, szervezetek  – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatásból, amelyben 401, az intézményben 2011-ben végzett hallgató körében végeztek a 2011/12-es tanév tavaszi szemeszterében.

A felmérés szerint a 2011-ben végzett hallgatók 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor teljes munkaidőben dolgozott. A többiek a záróvizsga után átlagosan három és fél hónap alatt találtak állást: a megkérdezettek 36 százaléka egy hónapon belül, 58 százaléka négy hónap alatt tudott elhelyezkedni. A legtöbben álláshirdetésre jelentkezve találtak munkát, a megkérdezettek ötöde ismerősön keresztül, tizenegy százaléka pedig korábbi gyakorlati helyén kapott állást.

A megkérdezettek 83 százaléka a jelenleg alkalmazottként dolgozik. Az alkalmazottak többsége beosztott diplomás (67%), 10 százalékuk közép-, 8 százalékuk alsóvezető. Felsővezetőként a válaszadók 2 százaléka dolgozik, 14 százalék pedig diplomát nem igénylő pozícióban van.

A volt hallgatók szerint az elhelyezkedés során elsősorban jó nyelvtudás, jó kommunikációs készség és az önálló munkavégzés készsége szükséges. A diploma minősítését, a külföldi tapasztalatot vagy az elméleti felkészültséget ezzel szemben a munkáltatók kevésbé veszik figyelembe - derül ki a kutatásból.

A friss diplomások arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkájukkal, az "inkább elégedett" opciót választották. A megkérdezett volt BGF-s hallgatók nettó átlagkeresete 224 ezer forint körül alakult. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a 2011-ben végzettek 70,8 százaléka fél-egy évvel a végzést követően már dolgozott: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.