A célzott álláskeresés során nagyjából minden ötödik elküldött önéletrajzból lesz állásinterjú; a sikeres...
A célzott álláskeresés során nagyjából minden ötödik elküldött önéletrajzból lesz állásinterjú; a sikeres elhelyezkedéshez átlagosan negyven jelentkezésre van szükség. A friss diplomásoktól leginkább nyelvtudást, jó kommunikációs készséget és önálló munkavégzési képességet várnak a cégek, szervezetek – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatásból, amelyben 401, az intézményben 2011-ben végzett hallgató körében végeztek a 2011/12-es tanév tavaszi szemeszterében.
A felmérés szerint a 2011-ben végzett hallgatók 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor teljes munkaidőben dolgozott. A többiek a záróvizsga után átlagosan három és fél hónap alatt találtak állást: a megkérdezettek 36 százaléka egy hónapon belül, 58 százaléka négy hónap alatt tudott elhelyezkedni. A legtöbben álláshirdetésre jelentkezve találtak munkát, a megkérdezettek ötöde ismerősön keresztül, tizenegy százaléka pedig korábbi gyakorlati helyén kapott állást.
A megkérdezettek 83 százaléka a jelenleg alkalmazottként dolgozik. Az alkalmazottak többsége beosztott diplomás (67%), 10 százalékuk közép-, 8 százalékuk alsóvezető. Felsővezetőként a válaszadók 2 százaléka dolgozik, 14 százalék pedig diplomát nem igénylő pozícióban van.
A volt hallgatók szerint az elhelyezkedés során elsősorban jó nyelvtudás, jó kommunikációs készség és az önálló munkavégzés készsége szükséges. A diploma minősítését, a külföldi tapasztalatot vagy az elméleti felkészültséget ezzel szemben a munkáltatók kevésbé veszik figyelembe - derül ki a kutatásból.
A friss diplomások arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkájukkal, az "inkább elégedett" opciót választották. A megkérdezett volt BGF-s hallgatók nettó átlagkeresete 224 ezer forint körül alakult. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a 2011-ben végzettek 70,8 százaléka fél-egy évvel a végzést követően már dolgozott: erről itt olvashattok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
